Az Pénzmosás elleni törvény által előírt ügyfél átvilágítás a megfelelés legközpontibb eleme:
erre épül minden további kötelezettség – kockázati besorolás, fokozott átvilágítás, monitoring, bejelentések.
A gyakorlatban a NAV PEI (Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) ellenőrzésein is ezt vizsgálják: azt nézik meg, hogy az ügyfeleknél ténylegesen megtörtént-e az ügyfélátvilágítás és nyilatkoztatás, megvannak-e a kötelező dokumentumok:
- ügyfél átvilágítási adatlap
- PEP-nyilatkozat
- képviseleti jogosultság igazolása
- okmánymásolatok, stb.
Emellett az is fontos, hogy ezek időben, visszakereshetően, egységesen dokumentálva legyenek.
Ha ezen a ponton hiányosság van, az jellemzően önmagában figyelmeztetés vagy bírság alapja lehet – ezért érdemes az ügyfélátvilágítást szerződéskötéskor folyamatként kezelni, és minden ügyfélnél ugyanazon lépések szerint elvégezni.
A legtöbb esetben nem „bonyolult pénzmosási ügyeken” csúsznak el a szolgáltatók, hanem egy általános ellenőrzésen azon, hogy:
- hiányzik az átvilágítási adatlap,
- hiányzik a kiemelt közszereplő nyilatkozat,
- nincs igazolva a képviseleti jogosultság,
- jogszerűtlen okmánymásolat készült,
- nincs dokumentálva a szankciós szűrés vagy a kockázati besorolás.
Ha van egy tiszta szerződéskötési checklistünk, ez a folyamat némi rutinnal nagyon jól kézben tartható.
Korábbi cikkünkben az összes Pénzmosás elleni teendőt összegyűjtöttük egy helyen, jelen cikkben konkrétan az ügyfél átvilágítás folyamatát vesszük át.
1. Ügyfél átvilágítási adatlap kitöltése előtti teendők
1.1. Képviseleti jogosultság ellenőrzése
Képviseleti jogosultság ellenőrzése : az eljáró személy képviselő-e a cégben?
Ezt nem elég ellenőrizni, okirattal is igazolni kell, aznapi cégkivonat letöltésével vagy az ügyféltől bekért alapító okirattal / társasági szerződéssel – ebben ugyanis látszanak a tulajdoni hányadok, aminek a későbbiekben lesz jelentősége.
1.2. Személyazonosság igazoló ellenőrzése + okmánymásolatok készítése
A képviseleti jogosultság után a Pénzmosási törvény előírásai alapján el kell végezni a képviselő személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azaz el kell kérni és le kell másolni a személyes okmányait:
- személyi igazolvány vagy útlevél
- lakcímkártya (ha van), lakcímet tartalmazó oldala
⚠️ Figyelem!
A lakcímkártya személyazonosító számot tartalmazó oldalát nem szabad lemásolni, mert
- jogalap nélküli adatkezelésnek minősül
- pénzmosási ellenőrzéskor figyelmeztetést kap érte a szolgáltató
2. Ügyfélátvilágítási adatlap és kiemelt közszereplői (PEP) nyilatkozat kitöltése
Szerződéskötéskor az egyik legelső és legfontosabb feladat az ügyfélátvilágítási adatlap és a kiemelt közszereplői (PEP) nyilatkozat kitöltése.
Ez egy 3 + 1 oldalas formanyomtatvány, amely a NAV pénzmosás elleni típusszabályzatában az 1. és 2. mellékletként szerepel, de használható bármilyen azonos adattartalmú saját formátum is.
A Pénzmosás elleni ellenőrzés összes kérdése az itt felvett adatokra reflektál és az ellenőrzés során rendszeresen bekérik a dokumentációt szúrópróba-szerűen kiválasztott ügyfeleknél, hogy ellenőrizzék: rendelkezésre áll-e a teljes dokumentáció.
Fontos, hogy saját nyomtatvány alkalmazása esetén ezt a belső szabályzatban rögzíteni kell.
3. Dokumentumok beszerzése
Az előző részekben tárgyalt nyilatkozatokon túl (Ügyfélátvilágítási adatlap + Kiemelt Közszereplői Nyilatkozat) az alábbi dokumentumok beszerzése szükséges az ügyféltől:
- személyi igazolvány és lakcímkártya (vagy útlevél) másolata a nyilatkozattevő képviselőtől (vagy meghatalmazottól)
- szolgáltatási szerződés
- cégkivonat ÉS társasági szerződés: előbbi a képviseleti jogosultság ellenőrzésére, az ellenőrzés igazolására, utóbbi a tényleges tulajdonosi nyilatkozat tartalmának ellenőrzése miatt
⚠️ Fontos!
Ha a cégnek egynél több tulajdonosa van, a pontos tulajdoni hányadok nem látszanak a nyilvános céginformációban, így a cégkivonatban sem. Javasoljuk mindig bekérni a társasági szerződést, ami alátámasztja az ügyfél nyilatkozatát!
Ha a cég összetett, bonyolult tulajdonosi struktúrával rendelkezik, netán külföldi cég is szerepel benne, nem elég az ügyfél nyilatkozata. Be kell szerezni az azt alátámasztó dokumentumokat is, így a tulajdonosi struktúrában szereplő cégek kivonatát is, valamint érdemes egy sematikus ábrát készíteni a tulajdoni szerkezetről. Ezekben az esetekben a TTNY ellenőrzés is kötelező.
Speciális esetek
Meghatalmazott jár el:
Plusz dokumentációs kötelzettség:
- +két tanús meghatalmazás szükséges
- +a meghatalmazott személyi igazolvány + lakcímkártya másolata (csak a lakcímet tartalmazó oldalt szabad lemásolni)
Nincs 25% feletti tulajdonos:
- a szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni
- vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést (pl. szavazati jog) gyakorolja
Cégben cég a tulajdonos
Plusz dokumentációs kötelezettség: a Szolgáltató köteles feltárni az ügyfele teljes tulajdonosi struktúráját.
Beszerzendő dokumentumok:
- a tulajdoni láncban szererplő összes olyan cég kivonata, mely elvezet a tényleges tulajdonoshoz.
- összetett tulajdonosi szerkezet esetén célszerű egy egyszerű rajzot készíteni a struktúráról
- külföldi cég tulajdonos, vagy bonyolult tulajdonosi struktúra esetén kötelező a TTNY-ellenőrzés!
Magas kockázatú az ügyfél
- kijelölt felelős vezetői jóváhagyás a dokumentációhoz
- vagyon forrását igazoló nyilatkozat (esetenként opcionális – lásd lentebb)
Mikor van szükség vagyon forrását igazoló nyilatkozat beszerzésére?
Magas kockázatú ügyfél esetén alapvetően 2+1 esetben kell kötelezően bekérni a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot:
- ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő
- ha az ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt kockázatú 3. országból származik – ez esetben az ügyfél cégtől és a tényleges tulajdonostól is be kell kérni
- ha magas kockázatú és az ügyben releváns pénzeszköz merül fel
Egyéb esetekben a nyilatkozat bekérése opcionális.
4. ENSZ, EU szankciós lista és kiemelt közszereplő (PEP) lista ellenőrzése
ENSZ, EU szankciós lista
Az ENSZ, EU szankciós lista egy olyan lista, mely a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazza. A listán szereplő magánszemélyek, szervezetek igazolhatóan összefüggésbe hozhatók pénzmosással és/vagy terrorizmus-finanszírozással.
A Szolgáltatók kötelessége, hogy ellenőrizzék ügyfeleiket, szerepelnek-e az ENSZ, vagy az EU szankciós listáján, találat esetén bejelentést kell tenni a VPOP_KIT17 nyomtatványon.
Mikor kell ellenőrizni?
- az első ellenőrzést üzleti kapcsolat létesítésekor, tehát szerződéskötéskor kell elvégezni
- atovábbiakban pedig a lista minden egyes frissítésekor
A lista változó gyakorisággal, de kb. 1-3 hetente frissül, átlagosan évi 30-40 alkalommal szükséges lefuttatni az ellenőrzést.
Az eredményeket egy táblázatban kell rögzíteni, ehhez a NAV kiadott egy segédletet: rögzíteni kell benne a keresett ügyfél / tényleges tulajdonos nevét, a szűrés dátumát, eredményét, külön az ENSZ és külön az EU listára.
Ezt a táblázatot minden frissítéskor el kell készíteni (kivéve, ha a Szolgáltató automata módon végzi az ügyfelei ellenőrzését a fenti listákon). A táblázatot a fejezet elején található összefoglalóban találja.
PEP lista / kiemelt közszereplő lista
2025-től új kötelezettsége van a szolgáltatóknak: képesnek kell lenniük annak folyamatos megállapítására, hogy ügyfelük tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő-e.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy valamely ingyenes, vagy fizetős kiemelt közszereplői adatbázisban kell szűrni a tényleges tulajdonos nevére. A szűrés gyakoriságát a törvény nem részletezi.
A kiemelt közszereplő szűrés újabb nehezen megoldható kihívás elé állította a szolgáltatókat, hiszen ezek kézi szűrése rendkívül időigényes.
Kapcsolódó cikk:
Új funkció – Kiemelt közszereplő lista szűrése az identiGO-ban
5. Kockázati besorolás
A Pmt. szerinti egyik legfontosabb kötelezettség, hogy meghatározzuk az ügyfél kockázati besorolását.
Ennek során három kockázati kategória közül kell választani:
- Alacsony
- Átlagos
- Magas
📌 Főszabály szerint minden új üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás Átlagos kockázati kategóriába tartozik.
Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az ügyféllel vagy az ügylettel kapcsolatban olyan körülmények állnak fenn, amelyek Alacsonyabb vagy Magasabb kockázatot indokolnak.
Fontos, hogy az eltérést minden esetben indokolni kell: miért nem az Átlagos kategóriába került az ügyfél.
Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a kockázati kategóriákról.
🟢 Alacsony kockázati kategória
Az Alacsony kockázatba sorolt ügyfelek esetében lehetőség van egyszerűsített ügyfél-átvilágításra (pl. postai vagy egyéb nem személyes módon).
Éppen ezért sok szolgáltató igyekszik élni ezzel a lehetőséggel, azonban fontos hangsúlyozni, hogy
⚠️ a jogszabály ezt csak nagyon szűk körben engedi meg.
A NAV típusszabályzata alapján jellemzően az alábbi ügyfelek sorolhatók ide:
- közigazgatási hatóságok
- többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok
- a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatók
- Pmt.-felügyeletet ellátó szervek (pl. NAV, MNB)
- helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik
- az Európai Unió intézményei és szervei
Emellett egyéb, egyedileg meghatározott tényezők is indokolhatják az Alacsony kockázati besorolást, azonban ezek alkalmazása fokozott körültekintést igényel.
Tapasztalatok szerint a felügyeleti szerv gyakran nem fogadja el az ilyen besorolást, ezért az Alacsony kockázat tömeges alkalmazása kifejezetten kerülendő.
🔴 Magas kockázati kategória
Míg az Alacsony kockázati kategória alkalmazása visszafogottan elfogadott, addig a Magas kockázati besorolás sok esetben kifejezetten elvárt.
Ennek elmulasztása több ellenőrzés során bírságot, figyelmeztetést vagy kötelezést eredményezett.
Magas kockázat esetén fokozott ügyfél-átvilágítást kell alkalmazni, amely jellemzően:
- kijelölt felelős vezetői jóváhagyást igényel
- szigorúbb dokumentációs kötelezettséggel jár
- fokozott monitoringot tesz szükségessé
- indokolt esetben vagyon- vagy pénzeszköz-forrásra vonatkozó nyilatkozatot is megkövetel
Vannak objektív tényezők, amelyek fennállása esetén az ügyfél automatikusan magas kockázatúnak minősül, illetve olyan működési körülmények, amelyek erre utalhatnak.
🟡 Átlagos kockázati kategória
Minden olyan üzleti kapcsolat, ahol nem azonosíthatók sem Alacsony, sem Magas kockázatra utaló körülmények, az Átlagos kockázati kategóriába tartozik.
Ez a besorolás Normál ügyfél-átvilágítást igényel:
nem végezhető postai úton,
de nem is jár többlet dokumentációs kötelezettséggel.
✔️ Új üzleti kapcsolat létesítésekor ezt a kockázati kategóriát javasolt alapértelmezetten alkalmazni.
6. Ellenőrzés a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban
A Pmt. hatálya alá tartozó Szolgáltatóknak regisztrálniuk kell a Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásba (TTNY) az AFADREG adatlapon.
Ez a regisztráció szükséges feltétele a jelen fejezetben tárgyalt kötelezettségek teljesítésének.
Ha az ügyfél-átvilágítási adatlap és a kiemelt közszereplői nyilatkozat kitöltésre került, bizonyos esetekben ellenőrizni kell, hogy a megadott adatok a TTNY-ben is helyesen szerepelnek-e.
📌 Az ellenőrzési kötelezettséget az Afad. törvény rögzíti részletesen.
Amennyiben eltérést találunk a nálunk nyilatkozott adatok és a nyilvántartásban szereplő adatok között, az észleléstől számított 5 munkanapon belül
📄 TTNYELT nyomtatványon bejelentést kell tenni az illetékes szerv felé.
Mikor kell ellenőrizni az ügyfelet a TTNY-ben?
Az ellenőrzés csak az alábbi esetekben kötelező:
- ❓ kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyével kapcsolatban
- 🧩 bonyolult a tulajdonosi struktúra (pl. külföldi cég)
- 🔴 az ügyfél Magas kockázati kategóriába tartozik
- 📝 a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatokat nyilatkoztatás nélkül rögzíti
Kapcsolódó:
Mikor kell ellenőrizzem az ügyfelem a TT-ben? NAV állásfoglalás
Mikor nem kötelező az ellenőrzés?
Minden más esetben a TTNY-ben történő lekérdezés opcionális.
✔️ Javasolt csak szükség esetén élni vele.
Miért fontos az óvatosság?
A gyakorlatban a TTNY adatbázisában sok pontatlanság található.
Ezért egy ellenőrzés során könnyen előfordulhat eltérés.
⚠️ Ha azonban eltérést észlelünk, a TTNYELT benyújtása már kötelező.
Ez akkor is igaz, ha az adott ügyfél esetében az ellenőrzés eredetileg nem lett volna kötelező.
Az ügyfélátvilágítás elsőre hosszú és összetett folyamatnak tűnhet.
Valóban sok lépésből áll, több szempontot kell mérlegelni, és számos adatot szükséges rögzíteni. 📋
A gyakorlatban azonban néhány ügyfél után rutinná válik, különösen akkor, ha mindig ugyanazon a logikán haladunk végig.
Ebben sokat segít egy jól felépített checklist, amely biztosítja, hogy egyetlen kötelező lépés se maradjon ki. ✅
Az alábbiakban ezért összegyűjtöttük az ügyfélátvilágítás lépésről lépésre követhető checklistjét, amely végigvezeti a folyamaton a szerződéskötéstől a nyilvántartások rögzítéséig.
Ügyfélátvilágítás szerződéskötéskor - gyors checklist
Személyazonosság igazoló ellenőrzése + okmánymásolatok készítése
- személyi igazolvány / útlevél másolata
- lakcímkártya lakcímet tartalmazó oldala
Fontos: a lakcímkártya másik oldalát nem szabad másolni és őrizni.
✅ Meghatalmazás kezelése
Ha meghatalmazott jár el: két tanús meghatalmazásra, illetve a meghatalmazott azonosítására is szükség van!
(személyes okmányok másolása kötelező)
✅ Képviseleti jogosultság ellenőrzése
Az eljáró személy valóban képviseli-e a céget? (cégkivonattal, társasági szerződéssel kell igazolni)
A társasági szerződés jobb, mert abból látszanak a tulajdoni hányadok.
✅ Ügyfélátvilágítási adatlap kitöltése
Ezen nyilatkozik a képviselő a
- saját adatairól
- az általa képviselt cég adatairól
- és a tényleges tulajdonos(ok)ról.
✅ Kiemelt közszereplői (PEP) nyilatkozat kitöltése
Ezen nyilatkozik a képviselő arról, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő-e
(vagy közeli hozzátartozója / közeli kapcsolatban álló személy).
✅ ENSZ–EU szankciós lista ellenőrzés + PEP-ellenőrzés
A szerződéskötéskor mindhárom lista ellenőrzése kötelező, később pedig a listák frissülésekor kell elvégezni minden alkalommal
✅ Kockázati besorolás
- alacsony
- átlagos
- magas
Átlagos az alap, eltérés esetén indokolni kell (alacsony nagyon ritkán lehet!)
✅ TTNY ellenőrzés
A kötelezően előírt esetekben mindenképp (bonyolult struktúra, kétség a tényleges tulajdonossal szemben, magas kockázat), egyéb indokolt esetben opcionális.
