A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény (Pmt.) betartása a hatálya alá tartozó szolgáltatók számára jelentős, folyamatos adminisztrációval jár.
Ebben a cikkben közérthetően és gyakorlatias szemlélettel foglaljuk össze a legfontosabb megfelelési feladatokat: a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó kötelezettségektől az ügyfél-átvilágításon és monitoringon át egészen az ellenőrzési tapasztalatokig és a leggyakrabban előforduló hibákig.
1. Bejelentkezés a PEI-hez
A gyakorlat azt mutatja, hogy sok szolgáltató már ennél a pontnál szembesül az első figyelmeztetéssel a NAV PEI (Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) részéről, annak ellenére, hogy mindössze néhány percet igénylő nyomtatványok benyújtásáról van szó.
Ezek hiánya egyszerű, automatizált módon kiszűrhető a felügyeleti szerv (NAV PEI) részéről, ezért a hatóság tömegesen küld figyelmeztetéseket azoknak, akik elmulasztották a kötelező bejelentést.
1.1. Kijelölt személy bejelentése - VPOP_KSZ17
⏰ Határidő: a tevékenység megkezdését követő 5 munkanap
Nyomtatvány: VPOP_KSZ17
Minden, a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatónak kötelező egy vagy több kijelölt személyt megneveznie, akik szükség esetén a Pmt. vagy a Kit. szerinti bejelentéseket megteszik a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája (PEI) felé.
A hatósági tapasztalatok alapján a szolgáltatók jelentős része már ennél a lépésnél figyelmeztetést kap. Ez különösen bosszantó: a KSZ17 mindössze egy egyoldalas ÁNYK-nyomtatvány, amelynek benyújtása körülbelül 10 percet vesz igénybe. Mivel a hiány könnyen, automatizált módon kiszűrhető, nem érdemes ezt a „figyelmeztetési lehetőséget” erre elhasználni – ezért célszerű erre a kötelezettségre kiemelt figyelmet fordítani.
Automatikus KSZ17-generálás az identiGO-ban
Az identiGO már automatikusan generálja a VPOP_KSZ17 nyomtatványt, így a szükséges adatok kézi kitöltése helyett néhány kattintással elkészíthető és benyújtható a bejelentés.
Kapcsolódó cikkek:
VPOP_KSZ17 automatikus kitöltése az identiGO-ban
1.2. Belső szabályzat beküldése jóváhagyásra
⏰ Határidő: a tevékenység megkezdését követő 45 nap
Típusszabályzatok: könyvelői, ingatlanos, székhelyszolgáltatói, adótanácsadói
A Pénzmosási törvény alapján kötelező egy pénzmosás elleni belső szabályzat elkészítése, amely részletesen rögzíti, hogy az adott szolgáltató hogyan és milyen rend szerint teljesíti a pénzmosás-megelőzési kötelezettségeit.
A szabályzatnak többek között ki kell térnie:
- a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtásának módjára a szolgáltatónál,
- az ügyfél-átvilágítás gyakorlatára, a kezelt adatok körére és az alkalmazott nyomtatványokra,
- azokra a pénzmosásra utaló körülményekre, amelyek alapján a kockázati besorolás történik,
- a bejelentési kötelezettség indikátoraira, valamint a kijelölt személy(ek) adataira,
- továbbá az érintett munkavállalók részére előírt oktatás tematikájára és rendszerességére.
Ez a dokumentum tehát gyakorlatilag azt írja le, hogyan kell a későbbiekben teljesíteni és dokumentálni a Pmt. szerinti kötelezettségeket. Bár a NAV szolgáltatótípusonként közzétett úgynevezett típusszabályzatokat, ezek önmagukban nem elegendők: a szabályzatot minden esetben „személyre kell szabni”, hogy az valóban tükrözze az adott szolgáltató tényleges működését és ügymenetét.
⚠️ Fontos, hogy a benyújtott belső szabályzat tartalmát a szolgáltató és az érintett munkatársak is alaposan ismerjék. A NAV az ellenőrzések során ennek alapján vizsgálja a gyakorlatot, és ha eltérést vagy hiányosságot tapasztal a leírtakhoz képest, az ellenőrzés figyelmeztetéssel, kötelezéssel vagy akár bírsággal is zárulhat.
Korábbi Belső szabályzat verziók az identiGO-ban
A NAV pénzmosási ellenőrzése során már nem elegendő kizárólag az aktuálisan hatályos belső szabályzat bemutatása: a hatóság 2021-ig visszamenőleg kéri a korábbi verziókat is. Ez 2026 januárig 12 különböző szabályzatverzió rendelkezésre állását jelenti.
Az identiGO Pmt. nyilvántartó rendszerből az előfizetők számára ezek a korábbi szabályzatok egyszerűen letölthetők.
Bővebben:
Korábbi pénzmosás elleni szabályzatok az identiGO-ban
1.3. AFADREG - regisztráció a Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásba
Nyomtatvány: AFADREG
Központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás: https://kny.nav.gov.hu
2022-től a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára újabb kötelezettség lépett életbe: regisztrálniuk kell a Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartartásba (TTNY). A regisztráció az AFADREG adatlapon történik.
A regisztrációt követően a szolgáltatók feladata, hogy az ügyfelek által nyilatkozott tényleges tulajdonosi adatokat összevessék a TTNY-ben szereplő adatokkal. Amennyiben eltérést tapasztalnak, azt TTNYELT nyomtatványon kötelesek bejelenteni.
Ennek a kötelezettségnek a gyakorlati részleteit és tipikus buktatóit a későbbiekben részletesen bemutatjuk.
Automatikus AFADREG-generálás
Az identiGO automatikusan generálja az AFADREG nyomtatványt a tárolt adatok alapján – Önnek csak ÁNYK-ba kell importálnia a fájlt.
Kapcsolódó cikkek:
AFADREG automatikus kitöltése az identiGO-ban
2. Szerződéskötéskori teendők
2.1. Ügyfélátvilágítási + kiemelt közszereplői nyilatkozat kitöltése
Szerződéskötéskor az ügyféllel ki kell töltetni:
- ügyfélátvilágítási adatlapot, amelyben nyilatkoznia kell a vállalkozás tényleges tulajdonosáról,
- kiemelt közszerplői nyilatkozatot, amelyen nyilatkoznia kell a tényleges tulajdonos PEP státuszáról.
Ezek a dokumentumok a Belső szabályzat 1. és 2. mellékletében találhatók – az adattartalomban nem lehet eltérés, de formailag el lehet térni az itt közölt dokumentumtól.
- a cég képviselőjének (vagy meghatalmazottjának) személyazonosságát ellenőrizni,
- az ügyfél-átvilágítási adatlapot a képviselővel kitöltetni, amelyben nyilatkozik a tényleges tulajdonosról,
- kiemelt közszereplői nyilatkozatot bekérni.
- magas kockázatú ügyfél esetén további kötelezettségek is felmerülnek: ilyenkor ki kell töltetni a vagyon forrását igazoló nyilatkozatot, valamint a szerződéskötéshez a szolgáltató részéről vezetői jóváhagyás is szükséges.
A Pénzmosás elleni törvény lehetőséget ad arra is, hogy az ügyfél-átvilágítási adatlap és a tényleges tulajdonosi nyilatkozat az ügyfél külön nyilatkoztatása nélkül kerüljön kitöltésre, amennyiben a szolgáltató az adatokat a bemutatott okiratok, a Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartás (TTNY), illetve más, jogszabály alapján hozzáférhető nyilvántartások adatai alapján rögzíti.
Ebben az esetben azonban kötelező a TTNY-ben történő ellenőrzés, amelynek részleteire a későbbiekben térünk ki.
Ügyfélátvilágítási adatlap pár kattintással
Az identiGO automatikusan generálja az ügyfélátvilágítási adatlapot a nyilvános céginfó adatai alapján: pdf-ben, word-ben, magyar és angol nyelven – könyvelői és könyvvizsgálói sablonnal.
2.2. Dokumentumok beszerzése
A pénzmosás elleni törvény (Pmt.) az ügyfél-átvilágítás során széles körű dokumentációs kötelezettséget ír elő.
A jogszabály nemcsak nyilatkozatokat, hanem konkrét, ellenőrizhető iratokat is megkövetel, amelyek nélkül a megfelelés nem igazolható (pl. cégkivonat, igazolvány).
Utólag, pénzmosási ellenőrzés esetén ezek nagyon nehezen szerezhetők be visszamenőlegesen.
A nyilatkozatokon túl az alábbi dokumentumok beszerzése szükséges az ügyféltől:
- Személyazonosító okmány + lakcímkártya lakcímes oldala → a nyilatkozatot tevő képviselőtől, vagy meghatalmazottól
- Szolgáltatási szerződés → kötelezően tartalmaznia kell, hogy az ügyfél a Pmt. szerinti adat- és körülményváltozásokat 5 napon belül bejelenti
- Cégkivonat a képviseleti jogosultság ellenőrzésére → igazolható módon látszania kell, hogy a szerződéskötés időpontjában került lekérdezésre (pl. nyilvános céginformációs forrásból)
„És mi van, ha…?” – gyakori speciális esetek a Pmt. gyakorlatában
A pénzmosási törvény több olyan helyzetet is nevesít, amikor további dokumentumok beszerzése kötelező, és az alapdokumentáció már nem elegendő.
Meghatalmazott jár el
- két tanúval ellátott írásbeli meghatalmazás szükséges
- a meghatalmazott személyazonosító okmányának másolata
→ lakcímkártyából itt is csak a lakcímet tartalmazó oldal másolható
A tulajdonos maga is cég (többszintű tulajdonosi struktúra)
- minden olyan társaság cégkivonata szükséges, amely elvezet a tényleges tulajdonoshoz
- célszerű egyszerű tulajdonosi struktúra-ábrát készíteni
- külföldi cég tulajdonos esetén kötelező a TTNY-ellenőrzés
Magas kockázatú ügyfél
- vagyon forrását igazoló nyilatkozat
- vezetői jóváhagyás dokumentálása kötelező
Nincs 25%-ot elérő tulajdonos
- a Pmt. alapján tényleges tulajdonosnak kell tekinteni
- a vezető tisztségviselőt, vagy
- azt a személyt, aki egyéb módon tényleges irányítást vagy ellenőrzést gyakorol
(pl. szavazati jog révén)
Fontos üzenet a gyakorlatban
A Pmt. nem ad választási lehetőséget, hanem konkrét dokumentációs elvárásokat határoz meg.
A hiányos iratanyag önmagában is jogsértést jelenthet, függetlenül attól, hogy történt-e tényleges pénzmosási kockázat.
2.3. ENSZ, EU és PEP (kiemelt közszereplő) szűrés
A Pmt. és a Kit. alapján a szolgáltatók ellenőrzési kötelezettséggel rendelkeznek: meg kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél (és kapcsolódó személyei) szerepelnek-e szankciós listán vagy kiemelt közszereplői listán.
Ez nem opcionális és nem egyszeri adminisztráció.
Mely listákat kell ellenőrizni?
A jogszabály alapján az alábbi listák vizsgálata kötelező:
- ENSZ szankciós lista
- Európai Unió szankciós lista
- Kiemelt közszereplői (PEP) lista
👉 2025-től új kötelezettség, hogy nemcsak az ENSZ és EU szankciós listákra, hanem a kiemelt közszereplő státuszra is kötelező a lekérdezés és a folyamatos figyelés.
Mikor kell elvégezni az ellenőrzést?
- üzleti kapcsolat létesítésekor (első átvilágítás)
- folyamatos monitoring keretében a kapcsolat teljes időtartama alatt
A listaellenőrzés tehát nem egyszeri feladat, hanem a monitoring-kötelezettség része.
Mi történik egyezés esetén?
Ha a szűrés egyezést mutat az ENSZ, EU vagy PEP listák valamelyikén:
1️⃣ Magas kockázati besorolás
- az ügyfél automatikusan magas kockázatú lesz
- a magas kockázathoz kapcsolódó többletdokumentáció kötelező
2️⃣ Bejelentési kötelezettség
- bejelentést kell tenni a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felé a VPOP_KIT17 nyomtatványon
Automatikus szűrések naponta az identiGO-val
Az identiGO automatikusan futtatja az ENSZ, EU és PEP szűréseket a teljes ügyféllistán – az eredményt NAV által elfogadott tábláatban rögzíti. Így ellenőrzéskor biztos lehet benne, hogy mindent rendben találnak.
2.4. Kockázati besorolás
A Pénzmosás elleni törvény szerinti egyik legfontosabb feladat, hogy minden ügyfelet kockázati kategóriába soroljunk.
A gyakorlatban három kategóriát használunk:
- alacsony kockázat → egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
- átlagos kockázat → általános ügyfél-átvilágítás
- magas kockázat → fokozott ügyfél-átvilágítás
Mitől függ a kockázati kategória?
A besorolás szabályait a belső szabályzat rögzíti. Ezért nem elég „érzésre” dönteni: azt kell alkalmazni, amit a belső szabályzat előír.
Példa: ha a belső szabályzat szerint az 1 millió forint feletti készpénzes tranzakció magasabb kockázatot jelez, akkor ilyen esetben kötelező magas kockázati kategóriát adni.
Ha ettől eltérünk, egy NAV-ellenőrzésnél hibás kockázati besorolás miatt bírság lehet a vége.
4 objektív eset, amikor kötelező a magas kockázat
Vannak olyan tényezők, amelyek felmerülése esetén az ügyfelet kötelezően magas kockázati kategóriába kell sorolni:
- egyezés szankciós listán (ENSZ, EU)
- a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő
- a tényleges tulajdonos kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező 3. ország állampolgára (lista: ITT)
- az ügyfél AFAD szerinti megbízhatatlan adatszolgáltatók listáján szerepel (lista: ITT)
- a cég tulajdonosa offshore területen bejegyzett társaság (lista: ITT)
Fontos: a magas (és az alacsony) kockázati besorolást mindig indokolni és dokumentálni kell.
Bejelentési kötelezettség is lehet
Különösen súlyos hiba, ha olyan körülményt nézünk el, ami alapján bejelentést kellett volna tenni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása jellemzően minimum hétszámjegyű bírságkockázat.
Tipikus magasabb kockázatra utalhaló tényezők
Ezért érdemes alaposan átnézni, milyen jelek utalhatnak magasabb kockázatra, például:
- fokozott készpénzáramlás
- szokatlanul bonyolult tulajdonosi struktúra
- látszólag ésszerű cél nélküli gazdasági ügyletek
- a képviselő nincs tisztában a cég működésével, körülményeivel
- számviteli bizonylatok, bankszámlakivonatok átadásának elmulasztása
- egyéb együttműködési hiányosságok
Ha több ilyen tényező egyszerre fennáll, az ügyfelet jellemzően magas kockázatba kell sorolni, és ha a körülmények indokolják, bejelentést kell tenni a NAV_PMT25 nyomtatványon.
2.5. Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartás (TTNY)
A Tényleges Tulajdonosi Nyilvántartásban (TTNY) történő ellenőrzés 2022 óta kötelező a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára.
Bizonyos esetekben a szolgáltatónak össze kell vetnie az ügyfél nyilatkozatait a TTNY adataival, és eltérés esetén bejelentést kell tennie a TTNYELT nyomtatványon.
Miért problémás a TTNY adatbázis?
A gyakorlatban a TTNY sok pontatlanságot tartalmaz, ezért különösen körültekintően kell használni.
Gyakori hibák:
- az ügyfelek nem frissítik időben adataikat a banknál
- banki adminisztrációs hibák fordulnak elő
- olyan cégek sem szerepelnek a nyilvántartásban, akiknek van magyar bankszámlájuk → ez jellemzően adatfeltöltési vagy technikai hiba a bank oldalán
Mit érdemes tudni a TTNY-ről?
- a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok tényleges tulajdonosi adatait tartalmazza
- az adatokat a bankok által nyilvántartott információk alapján töltötték fel
- csak azok a cégek szerepelnek benne, akiknek magyar bankszámlájuk van (ez elvileg kötelező)
- az adatbázist havonta frissítik, jellemzően a hónap elején
Mikor KÖTELEZŐ a TTNY-ellenőrzés?
A NAV által kiadott belső szabályzat szerint az ügyfelet mindenképpen ellenőrizni kell a TTNY-ben, ha:
- kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyével kapcsolatban
- az ügyfél magas kockázatú
- bonyolult tulajdonosi struktúra áll fenn (pl. külföldi cég is szerepel benne)
- a szolgáltató a tényleges tulajdonosi adatokat az ügyfél nyilatkoztatása nélkül rögzíti
Mikor NEM kötelező a TTNY-ellenőrzés?
Nem szükséges TTNY-ellenőrzést végezni, ha:
- a nyilvános adatbázisok alapján egyértelműen azonosítható a tényleges tulajdonos, és
- az ügyfél nyilatkozata összhangban van ezekkel az adatokkal
Miért fontos, hogy csak indokolt esetben ellenőrizzünk?
Mivel a TTNY adatbázis sok hibát tartalmaz, tehát ellenőrzés esetén nagy eséllyel eltérést találunk.
Eltérés esetén viszont:
- kötelező TTNYELT bejelentést tenni
- a bejelentést az észlelést követő 5 napon belül kell benyújtani
- akkor is, ha az adott ügyfelet egyébként nem lett volna kötelező ellenőrizni
Mi történik a TTNYELT benyújtása után?
Fontos tudni, hogy:
- a TTNY adatai nem íródnak felül → az adatokat csak a banknál, személyesen lehet módosítani
- az ügyfél TT-indexe 1 ponttal csökken → az index 10 pontról indul
- 8 pont alatt az ügyfél státusza bizonytalan
- 6 pont alatt megbízhatatlan → ez automatikusan magas kockázati kategóriát jelent
Lényeg röviden
→ TTNY-ellenőrzés: kötelező, de nem minden esetben
→ Indokolatlan ellenőrzés = felesleges eltérés-találás = kötelező bejelentés
→ TTNYELT után az ügyfél TT-indexe romlik
→ Alacsony TT-index = magas kockázat
3. Monitoring
3.1. Szerződéskötés utáni ellenőrzés (45 nap)
A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknál – így székhelyszolgáltatóknál és könyvelőknél – gyakran előfordul, hogy
👉 új alapítású céggel kötnek szerződést, vagy
👉 a szerződéskötés időszakában több lényeges változás történik a cég adataiban.
Ilyen változás lehet például:
- képviselőváltás
- tulajdonosváltás
- székhelyváltozás
- tevékenységi kör módosítása
Mit kell ilyenkor tenni?
Ezekben az esetekben kötelező ellenőrizni, hogy
- az ügyfél által lenyilatkozott adatok helyesek-e, és
- a változások valóban olyan tartalommal kerültek-e bejegyzésre, ahogyan azt az ügyfél nyilatkozta.
Határidő és dokumentálás
→ az ellenőrzést a szerződéskötéstől számított 45 napon belül kell elvégezni
→ az ellenőrzés megtörténtét dátumozott cégkivonattal kell igazolni és nyilvántartani
Ez a lépés biztosítja, hogy a szolgáltató
- ne kizárólag az ügyfél nyilatkozataira támaszkodjon, és
- egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a Pmt. szerinti ellenőrzési kötelezettség teljesítését.
3.2. ENSZ, EU és kiemelt közszereplői lista folyamatos figyelése
Az ENSZ-EU szankciós listák, és a PEP (kiemelt közszereplői) lista folyamatos ellenőrzése a monitoring-kötelezettségnek is a része.
A listák változó gyakorisággal frissülnek, évente kb. 20-30 változással kell számolni, minden ilyen esetben végig kell ellenőrizni a teljes ügyféllistát.
Az ellenőrzés tényét excel táblában kell rögzíteni a következő módon:
- az egyes sorokban szerepel az ügyfél neve,
- mellette egy oszlopban a lekérdezés dátuma (ami ugye a listák frissülésének dátuma),
- egy másikban pedig az eredménye (van-e, vagy nincs egyezés).
Az oszlopokat minden lista frissítéskor bővíteni kell.
Az identiGO Pmt. nyilvántartó autimatizált módon minden nap végrehajtja a szűrést, és a szükséges excel tábla NAV-ellenőrzéskor exportálható a programból.
3.3. Kockázati felülvizsgálat
A Pmt. előírja, hogy a szolgáltatók időszakonként felülvizsgálják, hogy az ügyfeleknél továbbra is fennállnak-e azok a körülmények, amelyek alapján a szerződéskötéskor meghatározták a kockázati kategóriát.
Ez nem új besorolás, hanem ellenőrzés és megerősítés.
Jogszabályi felülvizsgálati gyakoriság
A törvény a felülvizsgálat gyakoriságát kockázati szinthez köti:
- alacsony kockázat → 5 évente kötelező
- magas kockázat → évente kötelező
Gyakorlati javaslat
Tapasztalataink alapján akkor is célszerű évente elvégezni a kockázati felülvizsgálatot,
ha időközben nem merült fel olyan körülmény, ami azonnali átsorolást tenne szükségessé.
A gyakorlat alapján ez az elvárás egy pénzmosási ellenőrzés során.
Kiemelt szabály székhelyszolgáltatóknak
Fontos eltérés 2024-től: székhelyszolgáltatók esetében a jogszabály kötelezően 6 hónapos felülvizsgálati gyakoriságot ír elő, függetlenül az ügyfél kockázati kategóriájától.
Mi alapján történik a felülvizsgálat?
Azt, hogy mi utal magasabb, vagy alacsonyabb kockázatra, elsősorban a belső szabályzat határozza meg.
A magasabb kockázatra utaló körülményeket az első kockázati besorolásnál már részletesen ismertettük.
Figyelmeztetés teendőkre
Az identiGO Pmt. nyilvántartó rendszer a kockázati felülvizsgálat esedékességére éves rendszerességgel figyelmeztet.
Ez segít abban, hogy:
- a felülvizsgálat ne maradjon el,
- a határidők dokumentáltan betartásra kerüljenek,
- egy NAV-ellenőrzés során a folyamat visszakereshető legyen.
3.4. Cégben történt változások követése
Az ügyfél kötelezettsége, hogy a cégben bekövetkező, Pmt. szempontból releváns változásokat jelezze a szolgáltató felé.
📝 Ennek a kötelezettségnek a szolgáltatási szerződésben is szerepelnie kell.
Ugyanakkor elvárás a szolgáltatóval szemben is, hogy ügyfelei adatait naprakészen tartsa, és az üzleti kapcsolatot folyamatosan monitorozza. Pénzmosási ellenőrzésnél ezt számon is kéri a NAV PEI.
Ahogy korábban is írtuk, a kockázati besorolás felülvizsgálata
- alacsony kockázatnál 5 évente,
- magas kockázatnál évente kötelező
⚠️ Gyakorlati tapasztalat alapján akkor is érdemes legalább évente átnézni az ügyfelek nyilvános cégadatait, ha egyébként nem jeleztek változást. Így kiszűrhetők azok az esetek, amikor az ügyfél elmulasztotta bejelenteni a módosulást.
Cégfigyelés - értesítés Pmt. szerinti adatváltozáskor
Az identiGO Cégfigyelés szolgáltatása adószám alapján figyeli az ügyféllistát, és azonnal értesít, ha a cégben Pmt. szempontból releváns adat változik.
Így a kapcsolódó teendők időben, még a változás folyamatában elvégezhetők, és a megfelelés folyamatosan biztosítható.
Kapcsolódó cikk: Cégfigyelés az identiGO-ban
3.5. Dokumentumok naprakészen tartása
A változáskövetés része az is, hogy az ügyfélhez kapcsolódó dokumentumok mindig naprakészek legyenek. Ha a cég adataiban változás történik, az nem csak nyilvántartási, hanem dokumentációs feladatokat is maga után von.
Változás esetén:
- friss, dátummal ellátott cégkivonatot kell letölteni
- a módosulást át kell vezetni az ügyfél-átvilágítási adatlapon
- bizonyos esetekben újra el kell végezni a teljes ügyfél-átvilágítást
👉 például képviselő- vagy tényleges tulajdonosváltásnál
⏳ A Pmt. előírásai szerint az ügyfélhez kapcsolódó dokumentumokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig kötelező megőrizni.
A dokumentumok naprakészen tartásához az is hozzátartozik, hogy figyelni kell a nyilatkozattevő képviselő okmányainak érvényességét.
🪪 Lejárat esetén az új igazolvány másolatát be kell szerezni.
Figyelmeztetés lejáró okmányra + dokumentumtár
✅ A rendszer figyeli az okmányok lejárati idejét, és időben értesít, ha új dokumentum bekérése válik szükségessé.
Az identiGO-ban az ügyfelekhez kategóriánként rögzíthető minden, a Pmt.-hez kapcsolódó dokumentum – egy helyen, gyorsan visszakereshetően.
3.6. Bejelentés – NAV_PMT25
Előfordulhat, hogy az ügyféllel kapcsolatban olyan körülmények merülnek fel, amelyek bejelentést indokolnak a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) felé.
A bejelentés jellemzően magas kockázatú ügyfélhez kapcsolódik, és az okok többnyire megegyeznek a magas kockázati besorolásnál figyelembe vett tényezőkkel.
Tipikus bejelentési okok lehetnek például:
- a tényleges tulajdonos kiemelt kockázatú ország állampolgára
- bonyolult, különösen külföldi elemeket tartalmazó tulajdonosi struktúra
- a képviselő nincs tisztában a cég működésével (stróman-gyanú)
- fokozott készpénzforgalom, hiányzó bizonylatok vagy bankszámlakivonatok
- látszólag valós gazdasági cél nélküli ügyletek
Ha ilyen körülmények fennállnak, a bejelentést haladéktalanul meg kell tenni a PEI felé a NAV_PMT25 nyomtatványon, az ügyhöz kapcsolódó dokumentumok csatolásával.
Fontos, hogy az alaptalan bejelentés nem jár joghátránnyal az ügyfél számára, viszont a bejelentés elmulasztása a gyakorlatban több millió forintos bírságkockázatot jelenthet a szolgáltatónak.
4. Ellenőrzési gyakorlat
4.1. Ellenőrzések típusai
A Pénzmosási törvényt több ellenőrzéstípus keretén belül kérik számon a szolgáltatókon – jellemzően évről évre gyarapodnak ezek a típuok:
- egyszerűsített ellenőrzés, ami csak a VPOP_KSZ17-es nyomtatvány beadására szólít fel és minden esetben figyelmeztetés a vége
- elektronikus ellenőrzés, amikor a folyamatokra kíváncsi a Hatóság, de még csak kérdőívben kérdez rá.
- célellenőrzés, amikor már mélyebben vizsgálják a megfelelést és dokumentációt is kérnek be
- helyszíni ellenőrzés, ami a folyamatok és a dokumentumok ellenőrzését jelenti a székhelyen
- utóellenőrzés – amikor korábbi pénzmosási ellenőrzés során feltárt hibákat ellenőriznek újra
- mentorálás – jogkövetkezménnyel egyelőre nem járó ellenőrzéstípus, ahol a belső szabálytzatot és a belső kockázatértékelést kérik számon
Az ügyfélkapura érkező értesítésből sosem derül ki előre, hogy melyik típust kaptuk (az értesítés tárgya mindig “Pénzmosás elleni eljárás”).
Kapcsolódó cikk:
Pénzmosás elleni eljárás – Mit tegyen, ha jön a NAV PEI?
4.2. NAV-kompatibilis nyilvántartás
Egy NAV pénzmosási ellenőrzés során az egyik legelső bekért dokumentum – gyakran már az ellenőrzés megkezdése előtt – az ügyfélnyilvántartás.
Ennek olyan adatokat kell tartalmaznia, amelyekből a hatóság gyorsan át tudja tekinteni az ügyfélállományt és a Pmt. szerinti megfelelést.
A nyilvántartás jellemzően az alábbi adatokat foglalja magában:
- az ügyfél neve, adószáma, nyilvántartási száma
- az üzleti kapcsolat létesítésének és megszűnésének dátuma
- a kockázati besorolás, és – ha releváns – annak indoklása
- van-e külföldi érdekeltség a cégben
- a tényleges tulajdonos állampolgársága, egyéb alapvető adatai
- cég tevékenységére vonatkozó adatok, kérdések
A gyakorlatban sokszor már önmagában gondot okoz, hogy ezt a listát
→ rövid határidővel
→ egységes formában
a hatóság rendelkezésére bocsássák. Ilyenkor az értesítés kézhezvétele után, időnyomás alatt kezdődik a nyilvántartás összerakása, ami felesleges kockázatot jelent.
Az ellenőrzési tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy minél részletesebb és rendezettebb az ügyfélnyilvántartás, annál gyorsabban és megállapítás nélkül zárulhat le az ellenőrzés.
Éppen ezért javasolt olyan nyilvántartást vezetni – akár az identiGO Pmt. nyilvántartóban, akár más rendszerben –, amely az elvárt adatokon túl többletinformációkat is tartalmaz. Egy ilyen, előre összeállított táblázat jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja egy esetleges NAV-vizsgálat lefolytatását.
NAV-kompatibilis excel az identiGO-ban
Mi magunk is Pmt. hatálya alá tartozunk – így pontosan tudjuk, hogy mi gyorsítja meg az ellenőrzést, és milyen adatokra van a leginkább szükség.
Az identiGO-ból előállított táblázat tartalmaz minden, az ellenőrzés gyors lezárásához szükséges adatot – és rövid idő alatt összeállítható.
5. Pmt. tanácsadás
dr. Crespo Zsuzsanna több száz ellenőrzéssel a háta mögött a legtapasztaltabb pénzmosási szakembernek számít Magyarországon.
Számos szolgáltatónak segített már a Pmt.-nek való megfelelésben, illetve ellenőrzéseken, valamint folyamatos megfelelésüket biztosítja a törvényi változásoknak megfelelően.
Bátran ajánljuk szolgáltatásait.
Elérhetőségei:
https://crespo.hu
zsuzsanna.crespo@gmail.com
+36 30 952 8838
