A Pmt. törvény (Pézmosási törvény) egyik legnagyobb fejtörést okozó része az, hogy eldöntsük:

• mely szempontok alapján szükséges magas kockázati kategóriát alkalmazni,
• illetve mi a teendő, ha magas kockázatú ügyféllel vagyunk üzleti kapcsolatban.

Ebben a cikkben a kérdés első felét válaszoljuk meg – a lehetőségekhez mérten–közérthető és feldolgozható formátumban, hogy ne az 50 oldalas típusszabályzatot kelljen böngészni.

A Pmt. hatálya alá sok féle szolgáltató tartozik: könyvelők, ingatlanügylettel foglalkozók, adótanácsadók, székhelyszolgáltatók, stb.

A NAV mindegyikük számára kidolgozott egy típusszabályzatot (ez a Pmt. szerinti belső szabályzat), és ebben definiálta azokat a tényezőket, körülményeket, amelyek esetén magas kockázati kategóriát kell alkalmazni.

Ezt a cikket a KÖNYVELŐK részére készített típusszabályzat alapján írjuk, az ebben foglalt körülményeket soroljuk fel (székhelyszolgáltatóként más körülményeket kell figyelembe venni).

A szempontokat az alábbiak szerint csoportosítjuk:

OBJEKTÍV tényezők - amikor mindenképp magas kockázatú
HAMIS, téves, hiányos, félrevezető adatok
MŰKÖDÉSI körülmények, tevékenység
FÖLDRAJZI tényzők
GAZDASÁGI ESEMÉNYEKKEL kapcsolatos tényezők

OBJEKTÍV tényezők - amikor mindenképp magas kockázatú

• kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező országok: a cég tulajdonosa, tényleges tulajdonosa olyan cég vagy magánszemély, akinek a székhelye, lakcíme, állampolgársága valamely kiemelt kockázatú 3. országban van.
• offshore országban bejegyzett cég, vagy ott lakóhellyel rendelkező magánszemély szerepel a tulajdonosok között
• a cég tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő
• ha találat van az ENSZ, vagy EU listán (bejelentés is kötelező!)
• szerepel a NAV TT index alapján megbízhatatlan adózók listáján

HAMIS, téves, hiányos, félrevezető adatok

• az ügyfél hamis információt szolgáltat a cég tevékenységéről, magáról, vagy a tényleges tulajdonosról
• a képviselő nincs kellőképpen tisztában a működési körülményekkel, vagy láthatóan nem alkalmas a feladat ellátására (stróman)
• megtagadja az ügyfélátvilágításhoz szükséges információk, dokumentumok átadását
• a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozat nem ellenőrizhető nyilvános adatbázisból, és az ügyfél sem tudja dokumentumokkal alátámasztani (külföldi cég esetén pl.)
• kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően, és ezt az ügyféllel nem lehet érdemben tisztázni
• gazdasági eseményekkel kapcsolatos adatok, dokumentumok manipulálása, megváltoztatása
• az ügyfél nem tud, vagy nem akar a készpénz forrására vonatkozó nyilatkozatot tenni / dokumentumot szolgáltatni
• gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltat
• az ügyfél képviselője egyáltalán nem elérhető, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a dokumentumokat könyvelésre, ezért a szerződés felmondásra kerül

MŰKÖDÉSI körülmények, tevékenység

• összetett, bonyolult cégstruktúra (gazdasági megalapozottság nélkül), külföldi, ellenőrizhetetlen cégek a tulajdonosi struktúrában
• bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőkealapok
• az ügyfél olyan nonprofit szervezet, melynek vagy
  • nincs adószáma, vagy
  • konfliktusövezetben működik (vagy ilyen szervezetekkel van kapcsolatban), vagy
  • ésszerűségi / célszerűségi kétely merül a működésével kapcsolatban
• az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti
• többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át a dokumentumokat, a vezető tisztségviselő nem elérhető a Szolgáltató számára;
• olyan irányú kérés, vagy tevékenység, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;

FÖLDRAJZI tényzők

• olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel (magas korrupció, közismerten terrorizmust finanszírozó országok, vagy EU/ENSZ szankció alá tartozó országok)
• az ügyfél szervezetben tulajdonos és vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;

GAZDASÁGI ESEMÉNYEKKEL kapcsolatos tényezők

• fiktív gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása / befogadása
• nem létező, azonosítatlan külföldi cégekkel kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre
• ismeretlen eredetű, jogcím nélküli átutalások, készpénzmozgások
• magas árbevétel kerül elszámolásra, arányos költségnövekedés nélkül
• indokolatlanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása
• az áru- vagy szolgáltatás ügyletek nem illenek a gazdasági társaság tevékenységi profiljába
• a vállalkozás számos harmadik fél közvetítő bevonásával bonyolult kereskedelmi ügyleteket köt olyan üzletágakban, amelyek nem felelnek meg az induláskor meghatározott üzleti profiljának;
• minimális saját tőkével rendelkező cég nagy összegű befektetése, vagy olyan ügyletei, amik arra utalnak, hogy pénzküldő vállalkozásként, vagy átutalási számlaként működnek
• szokatlanul nagy összegű valuta-tranzakciók
• magas, készpénzes költségek, ezért nagy összegű tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik
• tulajdonos számlájáról a cég számlájára érkező nagy összegű jóváírásokat készpénzben rendszeresen felveszik, vagy a tulajdonos közvetlenül a házipénztárba fizet be nagy összegű készpénzt, amelyeket tagi kölcsönként nyújt a cég részére;
• olyan pénzmozgás, ami mögött nincs valós gazdasági tevékenység (csak „átfolyatják” a pénzt);
• a cégben külföldi cég tulajdonos van, ami az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve és/vagy a Szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
• szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó cég a számlájára érkező nagy összegű jóváírásokat rövid időn belül készpénzben felveszi
• nincsenek működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj)
• a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik
• a cég offshore államban, vagy kiemelt kockázatú 3. országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, illetve teljesítés igazolást, aminek nincs gazdasági célja, vagy végez alvállalkozói tevékenységet láthatóan gazdasági cél nélkül
• szokatlan kölcsön ügyletek (nincs szerződés, más országbeli bankszámlaszámról érkezik az összeg, nincs megállapodás a visszafizetésről, a piacitól nagyon eltérő kamatozás, stb.)
• az ügyfélnél jelentkező hirtelen jelentkező vagyont (tagi kölcsön, törzstőke) nem tudja igazolni, hamis választ ad
• az ügyfél a számlájára érkező árbevétel több mint 60 %-át készpénzben felveszi, a házipénztár jóval meghaladja az ügyfél Számviteli politikájában meghatározott értéket
• virtuális fizetőeszköz befektetési, vagy forgatási céllal történő vásárlása, a vásárlásról szóló szerződésben meghatározott vételi ár lényegesen eltér az érintett virtuális fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól
• havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket a későbbiek folyamán belföldi cég közbeiktatásával szerzi be, ami miatt az import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken
• nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre, majd onnan visszaszállítják (áru utaztatása); és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban számla birtokában a pénzt mozgatják; offshore államban bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak

A Pmt.(pénzmosási törvény) hatálya alá tartozó szolgáltatóknak kötelessége az ügyfelei tekintetében az alábbi nyilatkozatokkal, adatlapokkal rendelkeznie:

• ügyfélátvilágítási adatlap (+tényleges tulajdonosi nyilatkozat, ezt az adatlap tartalmazza)
• kiemelt közszereplői nyilatkozat

Az ügyfélátvilágítási adatlapon, valamint a kiemelt közszereplői nyilatkozaton az ügyfél képviselője nyilatkozik arról, hogy ki a cég tényleges tulajdonosa, illetve hogy ez(ek) a személy(ek) kiemelt közszereplőnek minősül-e.

Az ügyfélátvilágítási adatlapot a Pmt. alapján két esetben kell kitölteni:

1. a szerződéses kapcsolat létesítésekor
2. az üzleti kapcsolat fennállása alatt olyan változás történik az ügyfél esetében, ami szükségessé teszi az átvilágítás újbóli elvégzését (pl. új képviselő, tulajdonos kerül a cégbe)

Az ügyfélátvilágítási adatlapon kell rögzíteni az ügyfél részletes adatait (céges adatok, eljáró képviselő adatai, a tényleges tulajdonos személye, kiemelt közszereplői státusza, a szerződés adatai, kockázati besorolás, stb.).

Az ügyfélátvilágítási adatlapnak szigorú tartalmi követelményei vannak, melyről részletesen a Pmt. rendelkezik.

Tipp: A NAV minden, a felügyelete alá tartozó szolgáltató számára készített egy típusszabályzatot, melyben megtalálható az átvilágítási adatlap, illetve a kiemelt közszereplői nyilatkozat formanyomtatványa. Ettől formailag el lehet térni, de tartalmilag nem.

NAV típusszabályzatok >>

A Pmt. szerinti összes teendőről, dokumentumról és nyomtatványról ebben a cikkben olvashat:
Pénzmosási törvény - Pmt. gyorstalpaló - minden fontos teendő és nyomtatvány egy helyen

Egy olyan lista, mely tartalmazza az ENSZ, illetve az EU által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket.

Az ENSZ / EU szankciós listán szereplő magánszemélyek, szervezetek igazolhatóan összefüggésbe hozhatók pénzmosással és/vagy terrorizmusfinanszírozással.

A fentiek miatt a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelessége, hogy ellenőrizzék ügyfeleiket a szankciós listákon az alábbi esetekben:

• az üzleti kapcsolat létesítésekor
• a szankciós lista frissülésekor

A lista változó gyakorisággal, de kb. 2-3 hetente frissül, így a Pmt. alapján évi 30-40 alkalommal szükséges lefuttatni az ellenőrzést.

Az ENSZ-EU szankciós lista itt érhető el:

ENSZ szankciós lista
EU szankciós lista

Tipp: az identiGO Pmt. nyilvántartó NAPONTA automatikusan futtatja az ENSZ-EU szűréseket

• a cégnevek
• képviselők
• tényleges tulajdonosok tekintetében

Bővebben >>

A NAV honlapján közzéteszi azokat az adatszolgáltatókat, akiknek

1. A TT indexe 8 alá esett, és ez az állapot 80 nap elteltével is fennáll (tehát 80 napon túl is bizonytalan státuszban vannak)
2. A TT indexe 6 alá esett, ők a megbízhatatlan adatszolgáltatók

Az Afad törvény szerinti bizonytalan és megbízhatatlan adatszolgáltatók listáját a NAV itt teszi közzé:
Az AFAD törvény szerint bizonytalan és megbízhatatlan adatszolgáltatók

Ha egy adatszolgáltató TT indexe 6 alá esik, tehát megbízhatatlan adatszolgáltatónak minősül, úgy automatikusan a magas kockázati kategóriát kell alkalmazni.

Az AFADREG adatlap egy elektronikus úton benyújtható ÁNYK segítségével kitölthető adatlap, amely segítségével a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók regisztrálhatnak a tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz való hozzáférésre.

A regisztrációt minden olyan céggel el kell végezni, amely Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt. Ezáltal jogosult lesz adatokat lekérni a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból.

Fontos kapcsolódó cikk: TTNY lekérdezés - mikor szükséges? NAV állásfoglalás

Az adatlapon meg kell adni a szolgáltató elnevezését, adószámát, cégjegyzékszámát, valamint hogy mely szerepkörben kéri a hozzáférést az adatbázishoz (hatósági, önkormányzati, vagy szolgáltatói).

Meg kell továbbá jelölni azokat a személyeket, akik jogosultak lesznek a nyilvántartáshoz való hozzáférésre, illetve hogy pontosan mely adatbázisokhoz kérnek hozzáférést.
Az AFADREG adatlapon megjelölt személyek az adatlap elbírálását követően saját Ügyfélkapujukon keresztül férhetnek majd hozzá a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz.

A szolgáltatók kizárólag a Tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz férhetnek hozzá. A Bankszámla-nyilvántartáshoz és a Széfnyilvántartáshoz csak önkormányzatoknak, hatóságoknak van jogosultságuk.

Amennyiben egy korábban megjelölt személy hozzáférését szeretnénk törölni, azt szintén ezen az adatlapon lehet megtenni, a Bejelentés jellegénél Ú (új hozzáférés) helyett T (törlés) kell szerepeljen.

Az AFADREG adatlap elbírálása után a tényleges tulajdonosi nyilvántartás az albbi linken érhető el Ügyfélkapu bejelentkezés után: https://kny.nav.gov.hu

Az AFADREG adatlap itt érhető el: https://nav.gov.hu/penzmosas/PEI

Kapcsolódó:
Mi az a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás (UBO-nyilvántartás)?
Hogyan kérhetek le adatot a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból?

2022. júniusától a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás egy webes felületen elérhető, ahol kereshető adatbázist biztosítottak a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók részére.
      A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok adószám/cégjegyzékszám alapú lekérdezéssel ismerhetők meg.

https://kny.nav.gov.hu/home

FONTOS kapcsolódó cikk: TTNY lekérdezés - mikor szükséges? NAV állásfoglalás

Az adatbázis használatához szükséges az AFADREG adatlapon regisztrálni, ezt követően pedig KAÜ-s azonosítás segítségével érhető el a nyilvántartás.

Kapcsolódó:
Mi az a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás (UBO-nyilvántartás)?
AFADREG - Regisztráció a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás hozzáféréséhez

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak bizonyos ügyfeleik tekintetében adatellenőrzési kötelezettségük vannak azzal kapcsolatban, hogy a náluk lenyilatkozott adatok szinkronban vannak-e az UBO nyilvántartásban szereplő adatokkal.

FONTOS kapcsolódó cikk: TTNY lekérdezés - mikor szükséges? NAV állásfoglalás

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait az arra jogosult személy a saját Ügyfélkapuján keresztül érheti el, az AFADREG adatlapon történt regisztrációt követően. A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás elérhetősége: https://kny.nav.gov.hu

A szolgáltatók az alábbi adatok megismerésére jogosultak:

• az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;
• az adatszolgáltató neve, rövidített neve;
• az adatszolgáltató székhelye/lakcíme
• ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;
• cégjegyzékszám/határozatszám/nyilvántartási szám
• ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;
• az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak:
  családi és utóneve; születési családi és utóneve; állampolgársága; születési helye, ideje; lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye; érdekeltségének jellege és mértéke

FONTOS: a fentiek alapján a szolgáltatók nem jogosultak az ügyfeleik TT indexének megismerésére, így azt a NAV által közzétett adatokban kell ellenőrizniük. Ha egy cég TT indexe 8 alá esik, speciális ügyfélátvilágítási intézkedéseket követelhet meg - a belső szabályzat függvényében -, így a NAV által közzétett “feketelisták” figyelése kiemelten fontos a szolgáltatók számára.

A feketelisták az alábbi linkeken érhetők el:
Megbízhatatlan tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatók
Bizonytalan tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatók

2022-től a Pmt. hatálya alá tartozók kötelezettsége bizonyos esetekben összevetni a náluk lenyilatkozott adatokat a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataival.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a lekérdezést milyen esetekben szükséges, és nem szükséges megtenni.
Dióhéjban, a TTNY lekérdezés CSAK az alábbi esetekben kötelező:

• összetett, bonyolult tulajdonosi struktúra esetén (pl. külföldi cég a tulajdonosok között)
• ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyével kapcsolatban
• ha a szolgáltató a tényleges tulajdonos adatait a képviselő nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti

Ezen túl véleményünk szerint Magas kockázati kategória esetén, a megerősített eljárásrend részeként is érdemes ellenőrizni a nyilvántartást. Minden egyéb esetben a lekérdezés OPCIONÁLIS.

FONTOS azonban, hogy amennyiben mégis lekérdezzük ügyfelünk adatát, és az eltérést mutat a nálunk nyilatkozott adatokhoz képest, akkor mindenképpen eltérésjelzési kötelezettségünk keletkezik.
Ezt 5 napon belül vagyunk kötelesek benyújtani a TTNYELT nevű ÁNYK nyomtatványon.

De mi a helyzet a központi nyilvántartásban szereplő (vagy nem szereplő) adatokkal?

Az adatbázisban tárolt adatok egyelőre sajnos meglehetősen pontatlanok: sok elírás, adminisztratív hiba, elavult adat szerepel benne, illetve előfordul, hogy egy élő adózóra rákeresve egyáltalán nem listáz találatot a rendszer.

Ennek több oka lehet:

• az adózónak nincs magyar bankszámlája
• az adózónak volt ugyan magyar bankszámlája, de az megszűnt
• banki feltöltési hiányosság, azaz a bank nem szolgáltatott adatot az adózóval kapcsolatban, hiába van élő bankszámlája

Mi a teendő, ha a TTNY lekérdezés nem hoz találatot az ügyfelem esetében?

Amennyiben egy keresés nem hozott eredményt, úgy a NAV álláspontja szerint ez ugyanolyan eltérésnek számít, mintha téves adatok szerepelnének a központi nyilvántartásban, így eltérésjelzési kötelezettséget von maga után a TTNYELT nevű ÁNYK nyomtatványon.

Ilyen esetben a szolgáltatónak érdemes figyelmeztetnie ügyfelét, hogy nem szerepel a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban, így még azelőtt rendezheti a problémát, mielőtt még több szolgáltató tesz eltéréstjelzést a cégre, így elkerülheti a TT index további csökkenését.

FONTOS azonban, hogy az ügyfél figyelmeztetése nem váltja ki a szolgáltató eltérésjelzési kötelezettségét, a TTNYELT nyomtatványt mindenképpen be kell küldeni.

Épp emiatt azt javasoljuk, hogy csak a NAV által definiált esetekben éljenek a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból való lekérdezéssel.

Sokak számára nem egyértelmű, hogy kell-e, illetve mikor kell ellenőriznie ügyfelét a NAV Tényleges tulajdonosi nyilvántartásában.

A szabályozás távolról sem egyértelmű, ezért kérdéseinket elküldtük a NAV Pénzmosás Elleni Iroda részére, akiktől a következő állásfoglalást kaptuk:

Az Afad törvény rendelkezései alapján a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból való lekérdezés a legtöbb esetben opcionális, tehát a szolgáltatónak kell eldöntenie, hogy azt beépítí-e az ügyfélátvilágítási és monitoring folyamataiba.

Vannak azonban esetek, amikor a lekérdezés kötelező, ezeket az eseteket a Pmt. szabályozza. Ilyen például:

• összetett, bonyolult tulajdonosi struktúra esetén
• ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyével kapcsolatban
• ha a szolgáltató a tényleges tulajdonos adatait a képviselő nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti

Bár a felsorolásban nem szerepel, de magas kockázatú ügyfél esetén szintén javasoljuk az ellenőrzést a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.

FONTOS! Amennyiben mégis megteszi a TTNY lekérdezést ügyfelei tekintetében, és az adatok eltérést mutatnak, úgy a TTNYELT nyomtatvány beküldése már jogszabályi kötelezettség.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból való lekérdezéssel kapcsolatos NAV állásfoglalás az alábbiakban olvasható:

“Az Afad-törvény 8. § (4) bekezdése alapján főszabályként a szolgáltató csupán jogosult a
lekérdezésre a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, ezért a szolgáltató döntése, hogy azt
beépíti-e az ügyfél-átvilágítási tevékenysége ellátását szabályozó eljárási rendjébe.
A Pmt. 9. § (3) és (5) bekezdései alapján összetett, bonyolult tulajdonosi struktúra esetében,
illetve, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a Szolgáltató
ügyfelénél, a Szolgáltatónak a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban kötelező elvégeznie az
ügyfél vonatkozásában a lekérdezést. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő
lekérdezés abban az esetben is szükséges, ha a Szolgáltató a tényleges tulajdonos(ok) adatait
az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével rögzíti.
Más esetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a lekérdezés opcionális.”

Kapcsolódó: TTNY lekérdezés - nem találom ügyfelemet a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók ügyfélátvilágítási- és monitoring feladataik keretein belül kötelesek ellenőrizni bizonyos ügyfeleik aktuális adatait a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban. Amennyiben eltérést találnak a központi nyilvántartás, valamint a náluk lenyilatkozott adatok között, bejelentést kell tenniük a TTNYELT nyomtatványon.

FONTOS kapcsolódó cikk: TTNY lekérdezés - mikor szükséges? NAV állásfoglalás

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás a https://kny.nav.gov.hu oldalon érhető el Ügyfélkapus bejelentkezést követően (ha már beküldték, és a NAV elbírálta a regisztrációhoz szükséges AFADREG adatlapot)

A tényleges tulajdonosi adatok ellenőrzésének szükségességét, illetve eredményét fel kell tüntetni az ügyfélátvilágítási adatlapon. Egyezés esetén a lekérdezés dátumát, eltérés esetén a TTNYELT nyomtatvány beküldésének dátumát is rögzíteni kell.

Érdemi eltérés* esetén bejelentést kell tenni, melynek következményeként az érintett adatszolgáltató TT indexe ponttal csökken.

Az eltérést a TTNYELT nyomtatványon kell elküldeni az észlelést követő 5 munkanapon belül. A TTNYELT nyomtatvány egy elektronikusan beküldhető ÁNYK nyomtatvány, amelyen meg kell adni, hogy:

• hatósági, vagy szolgáltatói a bejelentés
• mely adatszolgáltatót érinti az eltérés
• az eltérés típusa: ÚJ tényleges tulajdonos megadása, vagy tényleges tulajdonos TÖRLÉSE, vagy tényleges tulajdonos adatainak MÓDOSÍTÁSA

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban való ellenőrzés eredményét, a lekérdezés időpontját, illetve a eltérés esetén a TTNYELT nyomtatvány beküldésének időpontját az ügyfélátvilágítási adatlapon is rögzíteni kell!

A TTNYELT nyomtatvány itt érhető el: https://nav.gov.hu/penzmosas

*Mi számít érdemi eltérésnek?
Ha a nyilvántartásban szereplő hiba hatással van a tényleges tulajdonos azonosítására, vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok megállapítására. Elsősorban a jelzést tevő hatóság vagy szolgáltató megítélésének a kérdése, hogy a TTNY-ben tapasztalt pontatlanság olyannak tekinthető-e, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak. (Kérdések és Válaszok - Nemzeti Adó- és Vánhivatal)

A fenti válasz az alábbi kormányrendeletre hivatkozik, ahol részletesebben van kifejtve az érdemiség fogalma:

“Az Afad. . § () bekezdésében meghatározott adatrögzítés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól érdemben eltérőnek tekintendő, ha az eltérő adatok a tényleges tulajdonosok személyét, azonosító adatait vagy lakcím- vagy tartózkodásihely-adatait vagy a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét érintik. Nem minősül érdemben eltérőnek az elírás vagy a nyilvántartott adatok olyan eltérése, amelynek nincs hatása a tényleges tulajdonosok azonosítására, a tényleges tulajdonosi viszonyok megállapítására.”

Kapcsolódó:
TTNYELT nyomtatvány automatikus generálása identiGO-ban - hogyan működik?

Az EU által szorgalmazott UBO nyilvántartás (UBO = ultimate beneficial owner), más néven tényleges tulajdonosi nyilvántartás, mely tartalmazza az EU területén működő gazdasági társaságok és egyéb jogi entitások tényleges tulajdonosainak adatait. Segítségével könnyebb lesz átlátni a különböző szervezeti hálózatokat, illetve azonosítani a tényleges tulajdonosokat, vagy azokat a személyeket, akik döntő befolyással rendelkeznek ezekben a szervezetekben.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató össze kell vesse a nála szereplő adatokat a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartással, és eltérés esetén bejelentést kell tennie az illetékes szerveknek.

FONTOS kapcsolódó cikk: TTNY lekérdezés - mikor szükséges? NAV állásfoglalás

Kik férhetnek hozzá?
Az összes, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak igényelnie kell a hozzáférést a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz, így a könyvelők, adótanácsadók, ingatlanosok, könyvvizsgálók, székhelyszolgáltatók, ügyvédek, stb.
A nyilvántartás harmadik személyek részére is hozzáférhető, ők azonban csak díjfizetés esetén, külön adatigénylés benyújtása után kaphatnak adatot a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból

Honnan származik a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban feltüntetett adat?
Magyarországon az UBO-nyilvántartás gerincét a bankok adják, havonta jelentik ügyfeleikre vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat. Minden hónap utolsó napját követő 5 naptári napon belül kell feltölteniük a náluk nyilvántartott adatokat.

Az UBO nyilvántartás eléréséhez először regisztrálni kell az AFADREG nevű ÁNYK nyomtatványon, ezután pedig KAÜ azonosítást követően érhető el az alábbi címen:
https://kny.nav.gov.hu

Kapcsolódó cikkek:
Mi az az AFADREG adatlap és mikor kell benyújtanom?
Hogyan kérhetek le adatot a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból?

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok gerincét a bankok által szolgáltatott adatok adják. A bankok minden hónapban feltöltik az aktuális adataikat a rendszerbe, és a többi, Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató kötelezettsége, hogy a nála lenyilatkozott adatokat a központi nyilvántartás adataival összevesse, eltérés esetén pedig megtegye a szükséges jelzést a NAV felé.

2022. júliusától nemcsak a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, hanem bármilyen harmadik fél is kérhet adatot a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, díjfizetés ellenében.

2023-tól az EU más tagállamaiból származó igénylők részére is biztosítják a díjfizetéses hozzáférést.

A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók férhetnek hozzá.

A hozzáférést az AFADREG nevű elektronikusan benyújható ÁNYK nyomtatványon kell kérvényezni. A hozzáférést egy adatlapon 3 személy részére lehet kérvényezni. A központi tényleges tulajdonosi (UBO) nyilvántartásból az itt megadott személyek kérhetnek majd le adatot a saját Ügyfélkapujukon történő bejelentkezés után a https://kny.nav.gov.hu oldalon.

Kapcsolódó:
Mi az az AFADREG adatlap? Mikor kell benyújtanom?
Mi az a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás?
Milyen adatokat kérhetek le a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból?

Az Afad tv. alapján a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók ingyenesen hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz, hogy teljesíteni tudják az ügyfélátvilágítási kötelezettségeiket.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból az adatok kezdetben ePapír útján voltak lekérdezhetők, azonban 2022. júniusától egy kereshető adatbázist hoztak létre erre a célra, ami az alábbi címen érhető el: https://kny.nav.gov.hu/

Az AFADREG adatlapon leadott regisztrációt követően a hozzáférésre jogosult személyek KAÜ azonosítás után férhetnek hozzá a kereshető tényleges tulajdonosi adatbázishoz.

A keresést Cégnév/Adószám/Nemzeti nyilvántartási szám/Cégjegyzékszám és Egyedi európai azonosító alapján lehet indítani.

A lekérdezéshez szükséges továbbá megadni az Adathozzáféréshez szükséges ügyiratszámot. Ez olyan, a szolgáltatók által használt iktatószám, mellyel a későbbiekben szükség esetén igazolható a lekérdezés jogosultsága / szükségessége. Könyvelőknél, székhelyszolgáltatóknál pl. az adott ügyféllel kötött szolgáltatási szerződés iktatószáma lehet.

A bankok minden hónap végén töltik fel aktuális adataikat a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásba, így például egy nemrégiben tulajdonosváltáson átesett cég adatai nem feltétlen lesznek naprakészek, akár 1-2 hónap átfutása is lehet, amíg az adatok frissülnek az UBO nyilvántartásban.

Kapcsolódó:
ADADREG - regisztráció a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba
Mi a teendő, ha eltérést találok a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásban?

Ha egy szolgáltató érdemi eltérést talál a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és az általa ismert adatok között, bejelentést tehet.

A bejelentést a TTNYELT nevű nyomtatványon lehet megtenni elektronikus úton. A bejelentésen fel kell tüntetni, hogy milyen minőségben teszik a bejelentést (hatósági, vagy szolgáltatói bejelentés), meg kell jelölni az eltéréssel érintett tényleges tulajdonost, illetve hogy mely adatai térnek el a nyilvántartástól.

A bejelentés következményeként az érintett cég TT indexe csökken.

A TT index 1-től 10-ig osztályozza megbízhatóság szerint a cégeket, és szolgáltatói eltérés-bejelentés esetén 1 ponttal, hatósági bejelentés esetén 2 ponttal csökken.

Ha a TT index 8 alá esik (6-7), az ügyfél “bizonytalan” státusztba kerül, 6 alatt (1-5) pedig “megbízhatatlan” minősítést kap.

A megbízhatatlan minősítés automatikusan magas kockázati besorolást von maga után, ennek megfelelően kell elvégezni az ügyfélátvilágítási intézkedéseket.

FONTOS: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait minden hónap végén frissítik a bankok, így tehát előfordulhat, hogy egy-egy tulajdonosváltás bejegyzése/átfutása akár 1-2 hónapot is igénybe vesz. A szolgáltatói bejelentés 1 ponttal csökkenti egy cég TT indexét, ezért fontos, hogy a szolgáltató ilyen esetben összevesse az adatokat a nyilvános céginformációkkal, és ez alapján mérlegelje a bejelentés megtételét, hiszen elképzelhető, hogy a szolgáltatónál már frissebb adatok szerepelnek, mint a nyilvános adatbázisokban.

A TT index egy megbízhatósági mutatószám, amely 1-től 10-ig terjedő skálán mutatja egy cég megbízhatóságát a tényleges tulajdonosi adatok naprakészségét illetően.

A pontszámokhoz az alábbi státuszok tartoznak:

8-10 pont: megbízható
6-7 pont: bizonytalan
1-5 pont: megbízhatatlan

Egy új cég TT indexe 10-ről indul. Ha bejelentés érkezik, hogy a cég tényleges tulajdonosi adatai nincsenek szinkronban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataival, a TT index csökken. Szolgáltatói bejelentés esetén 1 ponttal, hatósági bejelentés esetén 2 ponttal csökken a TT index.

A TT index természetesen visszaállítható: a tényleges tulajdonosi adatok megerősítésével, vagy módosításával, ez esetben automatikusan visszaugrik 10-es pontszámra.

Amennyiben egy ügyfél (vagy képviselője, vagy tulajdonosa) szerepel valamelyik szankciós listán, a törvény azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő a szolgáltatónak a VPOP_PMT17 számú nyomtatványon, mely kizárólag elektronikus úton adható be.

Ha a TT index 6-os pontszám alá esik (1-5), akkor a cég megbízhatatlan státuszba kerül egészen addig, míg a tényleges tulajdonosi adatok megerősítésével, vagy módosításával nem rendezi az eltérést.

Milyen jogkövetkezményekkel jár a megbízhatatlan minősítés?

1. A megbízhatatlan minősítési ügyfelek listáját a NAV nyilvánosságra hozza saját weboldalán. Külön adatbázisban azokat a cégeket is nyilvánosságra hozza, akik 180 napnál régebb óta vannak “bizonytalan” státuszban, tehát a TT indexük 6 vagy 7 pont.

2. A megbízhatatlan besorolású cégek automatikusan “magas” kockázati kategóriába kerülnek, és az ügyfélátvilágítási intézkedéseket eszerint kell elvégezni a szolgáltató belső szabályzata alapján, valamint az érintett cégek 4.5 millió Ft fölötti tranzakcióit meg kell tagadni.

A bizonytalan / megbízhatatlan besorolású cégek az alábbi linken érhetők el:
https://nav.gov.hu/adatbazisok/afad-tv.-szerinti-bizonytalan-es-megbizhatatlan-adatszolgaltatok

Mi az a TT index?

Az ENSZ szankciós lista az alábbi linken érhető el:
https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list

Az EU szankciós lista az alábbi linken érhető el:
https://eur-lex.europa.eu/oj/direct-access.html

Az a magánszemély (természetes személy), aki egy gazdasági társaságban legalább 25%-os tulajdonrésszel rendelkezik. Ha tehát AAA Kft.-nek 100%-os tulajdonosa a BBB Kft., akkor a tényleges tulajdonos a BBB Kft. tulajdonosa, vagy a cégláncolat végén álló magánszemély(ek).

Bizonyos esetekben (részvénytársaságok, egyesületek, vagy sok tulajdonossal rendelkező Kft-k) a szervezet szerkezete miatt nem állapítható meg 25% feletti tulajdonos, ebben az esetben a szervezet képviseletére jogosult tisztségviselőjét kell feltüntetni, vagy azt, aki többségi befolyással rendelkezik a szervezetben.