⚠️ A kockázati besorolás – a Pmt. egyik legnagyobb fejtörése
A kockázati besorolás a Pmt. egyik legösszetettebb része – nem véletlenül ez okozza a legtöbb problémát a Szolgáltatók számára.
Sok Szolgáltató számára nem egyértelmű:
-
❓ mely szempontok alapján kell magas kockázati kategóriát alkalmazni,
-
❓ mi a teendő, ha magas kockázatú ügyféllel áll fenn üzleti kapcsolat.
Ebben a cikkben a kérdés első felére adunk választ – a lehetőségekhez mérten közérthető, feldolgozható formában, hogy ne az 50 oldalas típusszabályzatot kelljen böngészni 🙂
Kockázati besorolás - általános tudnivalók
🧾 Kikre vonatkozik?
A Pmt. hatálya alá sokféle szolgáltató tartozik, többek között:
- könyvelők
- ingatlanügylettel foglalkozók
- adótanácsadók
- székhelyszolgáltatók
- stb.
A NAV mindegyik szolgáltatói kör számára külön típusszabályzatot dolgozott ki (ez a Pmt. szerinti belső szabályzat), és ezekben határozta meg azokat a körülményeket, amelyek esetén
👉 magas kockázati kategóriát kell alkalmazni.
⚠️ Fontos:
Ezt a cikket a KÖNYVELŐK részére készült típusszabályzat alapján írjuk. A felsorolt körülmények erre a szolgáltatói körre vonatkoznak – székhelyszolgáltatóknál, ingatlannal kapcsolatos szolgáltatóknál például eltérő szempontok is lehetnek. ⚠️
🧩 A kockázati tényezők csoportosítása
A szempontokat az alábbi csoportokba rendezzük:
🎯 OBJEKTÍV tényezők – amikor mindenképp magas kockázatú
⛔ Hamis, téves, hiányos, félrevezető adatok
⚙️ Működési körülmények, tevékenység
🌍 Földrajzi tényezők
💰 Gazdasági eseményekkel kapcsolatos tényezők
OBJEKTÍV tényezők – amikor mindenképp magas a kockázati besorolás
kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező ország
(a tulajdonos vagy tényleges tulajdonos ilyen országban rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy állampolgársággal)offshore országban bejegyzett cég, vagy ott lakóhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonosok között
a cég tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő (találat a PEP listán)
találat az ENSZ vagy EU szankciós listán (bejelentés is kötelező!)
szerepel a NAV TT-index alapján megbízhatatlan adatszolgáltatók listáján
Automatikus magas kockázati besorolás az identiGO-ban
A fenti tényezők kézi nyomon követése rendkívül nehéz, hiszen több, folyamatosan frissülő listát kell párhuzamosan figyelni.
Éppen ezért az identiGO ezt a kötelezettséget is automatizálja:
figyeli az offshore és kiemelt kockázatú országokat, a PEP-státuszt, valamint az ENSZ–EU listákat, és bármely érintettség esetén az ügyfelet automatikusan magas kockázati kategóriába sorolja.
⛔ Hamis, téves, hiányos, félrevezető adatok
- az ügyfél hamis információt ad a tevékenységéről, magáról vagy a tényleges tulajdonosról
- a képviselő nincs tisztában a működéssel, vagy láthatóan stróman
- megtagadja az ügyfélátvilágításhoz szükséges adatok, dokumentumok átadását
- a tényleges tulajdonosi nyilatkozat nyilvános adatbázisból nem ellenőrizhető, és dokumentumokkal sem igazolt
- kétség merül fel az adatok valódiságát illetően, és ez nem tisztázható
- gazdasági események dokumentumainak manipulálása
- a készpénz forrásáról nem tud vagy nem akar nyilatkozni
- hamis vagy félrevezető adatokat ad gazdasági eseményekről
- a képviselő elérhetetlen, dokumentumokat nem adja át, a szerződés felmondásra kerül
⚙️ Működési körülmények, tevékenység
- indokolatlanul bonyolult cégstruktúra, ellenőrizhetetlen külföldi cégekkel
- bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőkealap
- nonprofit szervezet, amely
- nem rendelkezik adószámmal, vagy
- konfliktusövezetben működik, vagy
- működése ésszerűségi kérdéseket vet fel
- az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti
- dokumentumokat késve vagy felszólítás ellenére sem adja át
- jogszabályt sértő könyvelési kérések
🌍 Földrajzi tényezők
- magas kockázatú földrajzi területen lakóhellyel rendelkező ügyfél (magas korrupció, terrorizmus finanszírozása, EU/ENSZ szankciók)
- tulajdonos- vagy vezetőváltás után külföldi lakóhellyel rendelkező személyek jelennek meg,
akik képviseletében más személy jár el
💰 Gazdasági eseményekkel kapcsolatos tényezők
- fiktív gazdasági események bizonylatai
- nem létező, azonosítatlan külföldi cégek dokumentumai
- ismeretlen eredetű, jogcím nélküli pénzmozgások
- magas árbevétel arányos költségnövekedés nélkül
- indokolatlanul magas törzstőke-emelés vagy tagi kölcsön
🔴 Tagi hitel – 2025. novemberi pontosítás
A 2025. novemberi módosítás óta a jogszabály konkrét összeghatárokat rögzít, amiket tulajdonosi kölcsön nyújtása során kell figyelembe venni.
A tényleges tulajdonos által nyújtott kölcsön magas kockázatúnak minősül, ha:
-
készpénzes vagy kriptos befizetés esetén:
25 millió forint felett -
banki utalás esetén: 50 millió forint felett
Ezekben az esetekben a magas kockázati besorolás kötelező, nem mérlegelhető, és vagyon / pénzeszköz forrását igazoló nyilatkozatot kell kitöltetni az ügyféllel.
További gazdasági kockázati jelek
- szokatlanul nagy összegű valuta-tranzakciók
- magas készpénzhasználat, jelentős házipénztár
- pénzmozgás valós gazdasági tevékenység nélkül („átfolyatás”)
- offshore vagy kiemelt kockázatú országból származó, gazdaságilag indokolatlan számlák
- szokatlan kölcsönügyletek (nincs szerződés, piacitól eltérő kamat, külföldi számla)
- nem igazolt hirtelen vagyonosodás
- árbevétel több mint 60%-ának készpénzfelvétele
- virtuális fizetőeszközzel történő, életszerűtlen elszámolás
- export–import ügyletek alul- vagy túlszámlázása, áru „utaztatása”
⚠️ Mi a teendő magas kockázatú ügyfél esetén?
Amennyiben az ügyfél magas kockázati besorolásba kerül, a Pmt. alapján az alábbi kötelező lépéseket kell megtenni:
1️⃣ A vagyon / pénzeszköz forrásának igazolása
📄 Be kell kérni a vagyon vagy pénzeszköz forrását igazoló nyilatkozatot, amennyiben az ügyfél esetében releváns pénzeszköz vagy gazdasági esemény merül fel.
2️⃣ Vezetői jóváhagyás
👤 Az üzleti kapcsolat létesítéséhez vezetői jóváhagyás szükséges.
3️⃣ Megerősített ügyfél-átvilágítás és folyamatos monitoring
🔍 Az üzleti kapcsolatot megerősített eljárás keretében kell vizsgálni, amely magában foglalja:
- a dokumentumokfolyamatos naprakészen tartását,
- a gazdasági ügyletek fokozott ellenőrzését,
- a cégben történt változások kiemelt figyelését,
- valamint az évenkénti kötelező monitoringot.
