Barion Pixel

Bízza a Pénzmosási törvény megfelelését az identiGO-ra!

Pénzmosási kockázati tényezők székhelyszolgáltatóknak

A székhelyszolgáltatók sokszor nem látnak bele ügyfeleik tényleges gazdasági működésébe, mégis számos olyan körülménnyel találkozhatnak, amely pénzmosási kockázatra utalhat. Ilyenek lehetnek a tulajdonosi háttér változásai, az elérhetetlen ügyvezetők, a visszatérő hatósági intézkedések vagy a szokatlan ügyfélkérések.

Összegyűjtöttük, csoportosítottuk és közérthető nyelvre fordítottuk a NAV PEI székhelyszolgáltatókra vonatkozó típusszabályzatában szereplő kockázati tényezőket. Az alábbiakban konkrét példákkal mutatjuk be, mire érdemes figyelni.

Ingatlanos és székhelyszolgáltatói kockázati tényezők

Az ingatlanközvetítők és a székhelyszolgáltatók tevékenysége során más jellegű kockázatok merülhetnek fel, ezért a rájuk vonatkozó tényezőket külön cikkekben gyűjtöttük össze, szintén közérthető magyarázatokkal és gyakorlati példákkal.

→ Pénzmosási kockázati tényezők ingatlannal kapcsolatos szolgáltatóknak

→ Pénzmosási kockázati tényezők könyvelőknek

Kötelezően magas besorolást előíró okok

Az alábbi körülmények fennállása esetén a magas kockázati besorolás kötelező, vagyis a szolgáltató nem dönthet alacsonyabb kategória alkalmazásáról.

Az ügyfél vagy a tulajdonosi háttere befektetési alaphoz, bizalmi vagyonkezelőhöz kapcsolódik, vagy az ügyfél kezelt vagyon.

Ide tartozik, ha az ügyfél vagy a tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, zártkörű befektetési alap, magántőkealap vagy kockázati tőkealap, illetve ha maga az ügyfél kezelt vagyon. Például ilyen alap vagy kezelt vagyon részére kérnek székhelyet. Attól még nem tartozik ide egy cég, hogy befektetései vannak. A felsorolt jogállásokat kell nézni.

A nonprofit ügyfél a szabályzat szerinti adományosztási tevékenységet végez, vagy konfliktuszónához kapcsolódik.

1. A szervezet a nyilvántartott adatai szerint adományosztást is végez, éves összbevétele több mint 5 millió Ft, nem közhasznú, és nem tartozik a 2021. évi XLIX. törvény hatálya alá. Ehhez mind a négy feltételnek teljesülnie kell.

2. Konfliktuszónában vagy annak közvetlen közelében szolgáltat, vagy ott működő szervezettel áll kapcsolatban. A második esetnél nincs bevételi vagy közhasznúsági feltétel. Önmagában a nonprofit forma nem elég.

A NAV többször indított végrehajtást a cég ellen.

Nem egy fizetési felszólításról van szó: az adóhatóság már több alkalommal végrehajtási eljárást alkalmazott a céggel szemben. Például a beérkező iratokból több külön végrehajtási ügy derül ki. Ezt a típusszabályzat önálló magas kockázati okként nevesíti. Ugyanannak az eljárásnak több levele önmagában még nem jelent több eljárást.

Kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező ország

A tulajdonos vagy tényleges tulajdonos ilyen országban rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy állampolgársággal.

Offshore országban bejegyzett társaság a tulajdonosok között

A tulajdonosi struktúrában olyan társaság szerepel, melynek székhelye szerepel az EU adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékén.

A tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő (vagy közeli kapcsolata)

Az ügyfél, vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, annak közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személy.

Találat az ENSZ, EU, vagy magyar szankciós listán, vagy megbízhatatlan TT index.

Az ügyfél szerepel valamelyik szankciós listán, vagy a TT indexe alapján megbízhatatlan adatszolgáltatónak minősül.

Ügyfél és tulajdonosi háttér

Az ügyfél-átvilágítás során különösen fontos felismerni, ha az ügyfél által közölt információk ellentmondásosak, nem ellenőrizhetők, vagy az ügyfél nem hajlandó együttműködni.

Hamis vagy félrevezető adatokat ad meg, nem tud / nem akar beszámolni a cég működéséről, vagy kétségesek az iratai.

Például a képviselő nem tudja megmondani, mivel foglalkozik a cég, és további információt sem ad; az ügyfél adatai ellentmondanak az iratoknak; vagy később derül ki, hogy a korábban átadott dokumentumot manipulálták. Akkor is ide tartozik, ha konkrét körülmény miatt kétséges egy adat vagy irat valódisága, de a hamisság még nincs bizonyítva. A tényleges tulajdonos tisztázatlanságát a tulajdonosi hátterről szóló sornál jelölje.

Nem adja meg az átvilágításhoz szükséges adatokat, nem adja át az iratokat, vagy az azonosítás miatt inkább visszalép.

Azonosítás nélkül szeretne székhelyet, nem tölti ki a szükséges nyilatkozatot, vagy nem adja át az átvilágításhoz kért dokumentumokat. Ide tartozik, ha az átvilágítás említésére visszalép, vagy az együttműködés hiánya miatt már meg kellett szüntetni a kapcsolatot. A lényeg, hogy az ügyfél közreműködésének hiánya miatt nem végezhető el teljesen az átvilágítás.

Nem átlátható, ki áll a cég mögött, bonyolult a tulajdonosi lánc, vagy új külföldi tulajdonos kerül a cégbe.

Például több cégen át vezet a tulajdonosi lánc, a képviselő nem tudja irattal igazolni a tényleges tulajdonost, vagy hamis adatot ad róla. Ide tartozik a gazdaságilag nem indokolható cégháló is. Külön eset, ha a kapcsolat alatt nem ellenőrizhető tulajdonosi hátterű szervezet lép be a cégbe, illetve ha külföldi, nem ellenőrizhető hátterű gazdasági társaság vagy harmadik országbeli állampolgár lesz tulajdonos. Az utóbbi magánszemélynél a szabályzat nem ír elő további feltételként ellenőrizhetetlen hátteret.

Kapcsolattartás és ügyintézés

A székhelyszolgáltatók számára a kapcsolattartás módja és az ügyvezetők tényleges elérhetősége is fontos információ lehet az ügyfél kockázatának értékelésekor.

Tulajdonos- és vezetőváltás után a külföldön élő tag és ügyvezető helyett más intézi a cég ügyeit.

A cégben tulajdonos- és ügyvezetőváltás történt, az új tagok és vezetők külföldön élnek, és helyettük más jár el a székhelyszolgáltatónál. Például a váltás óta mindig egy közvetítő intézi az ügyeket az új vezető helyett. Ezt a helyzetet keresse: a külföldi lakóhely vagy a meghatalmazott igénybevétele önmagában nem fedi le a forráspontot.

Az ügyvezető nem elérhető, vagy hosszabb ideje nem sikerül kapcsolatba lépni az ügyféllel.

Az ügyvezetőt nem éri el a megadott elérhetőségein, vagy az ügyféllel többszöri próbálkozás ellenére sem sikerül kapcsolatot teremteni. Különösen feltűnő, ha közben rendszeresen érkeznek a cég levelei, de nincs kinek jelezni vagy továbbadni őket. Ide tartozik az is, ha a tartós elérhetetlenség miatt már megszűnt a kapcsolat. Egyetlen nem fogadott hívás még nem ezt jelenti.

A székhelyszolgáltatás díját rendszeresen készpénzben fizeti valaki, akinek nincs ismert kapcsolata a céggel.

A díjat újra és újra ugyanaz vagy más olyan személy hozza be készpénzben, aki nem a cég munkavállalója, nem vezető tisztségviselője, és más módon sem köthető a céghez. Például nem tudják megmondani, milyen alapon fizet az ügyfél helyett. A forráspontban a rendszeresség, a készpénzes fizetés és a céghez nem köthető fizető együtt szerepel; nem minden más személy által rendezett díj tartozik ide.

Hatósági ügyek és levelezés

A székhelyre érkező küldeményekből és a helyszínen történő hatósági intézkedésekből olyan információk derülhetnek ki, amelyek indokolják az ügyfél kockázatának felülvizsgálatát.

A cégnél ismétlődnek a hatósági kényszerintézkedések, vagy rendszeresen érkeznek adóhatósági felszólítások.

Például a székhelyen ismételten hatósági kényszerintézkedést alkalmaznak, vagy a beérkező levelek között rendszeressé válnak az adóhatósági felszólítások. A levelezésből és a helyszínen történtekből kirajzolódó mintát nézze. Egy szokásos hatósági levél önmagában nem ez a jelzés. Ha kifejezetten több NAV-végrehajtási eljárásról van szó, arra külön objektív sor van.

A cég rendszeresen kap küldeményeket kiemelt kockázatú vagy offshore országban bejegyzett szervezettől.

A feladó szervezet kiemelt kockázatú harmadik országban vagy offshore területen van bejegyezve, és rendszeresen küld levelet vagy más küldeményt az ügyfélnek. Például újra és újra ugyanilyen feladótól érkeznek a cég iratai. Nem minden külföldi levél tartozik ide: a feladó háttere és a rendszeresség együtt a lényeg. Ez az ügyfél tényleges levelezéséből derülhet ki, akkor is, ha maga az ügyfél magyar cég.

Az ügyfél egy éven belül rendes felmondással megszünteti a székhelyszolgáltatást.

Az ügyfél a székhelyszolgáltatási szerződés első évében rendes felmondást ad be. Például néhány hónap után másik székhelyre költözne, és így mondja fel a megbízást. A forráspont kifejezetten az ügyfél rendes felmondásáról szól; nem bármilyen okból bekövetkező, egy éven belüli megszűnésről.

Az ügyfél jogszabálysértéshez kért segítséget, és emiatt fel kellett mondani a szerződést.

Például azt kéri, hogy a szolgáltató valótlan igazolást állítson ki vagy tudatosan segítsen eltitkolni egy lényeges körülményt, és emiatt megszűnt a szerződés. Ezt a konkrét pontot akkor jelölje, ha valóban az ilyen kérés miatt mondták fel a kapcsolatot. Egy vitatott vagy szokatlan ügyfélkérés önmagában nem fedi le ezt a forráspontot.

Megosztás: