A pénzmosás elleni kötelezettségek közül az ügyfelek kockázati besorolása talán az egyik legnehezebb feladat. Ezt pontosan tudjuk. A szabályok sokszor általánosan fogalmaznak, és nem mindig egyértelmű, hogy egy adott körülmény mikor jelent tényleges kockázatot.
Ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel is, amikor egészen kirívó körülmények mellett kap egy ügyfél átlagos kockázati besorolást. Több tíz/százmilliós tagi kölcsön érdemi működés nélkül, a vállalkozás tevékenységéhez egyáltalán nem illő számlák, megmagyarázhatatlan pénzmozgások.
A gond az, hogy ezek általában ellenőrzéskor derülnek, márpedig a hibás kockázati besorolás a súlyosabb hiányosságok közé tartozik, így a kiszabható bírság tétele is magas.
A szolgáltatóktól nem várható el, hogy pénzügyi nyomozók legyenek, az viszont igen, hogy a saját szakterületükön felismerjék a szokatlan, kockázatos körülményeket.
Ezért összegyűjtöttük, csoportosítottuk és közérthető nyelvre fordítottuk a NAV PEI típusszabályzataiban szereplő kockázati tényezőket.
Ingatlanos és székhelyszolgáltatói kockázati tényezők
Az ingatlanközvetítők és a székhelyszolgáltatók tevékenysége során más jellegű kockázatok merülhetnek fel, ezért a rájuk vonatkozó tényezőket külön cikkekben gyűjtöttük össze, szintén közérthető magyarázatokkal és gyakorlati példákkal.
→ Pénzmosási kockázati tényezők ingatlannal kapcsolatos szolgáltatóknak
Kötelezően magas besorolást előíró okok
Az alábbi körülmények fennállása esetén a magas kockázati besorolás kötelező, vagyis a szolgáltató nem dönthet alacsonyabb kategória alkalmazásáról. Ezeket az eseteket különösen fontos felismerni az ügyfél-átvilágítás során.
Magánszemélytől legalább 25 millió Ft készpénz / virtuális fizetőeszköz vagy 50 millió Ft utalás érkezik.
A hozzájárulás tagi kölcsön, tőkeemelés vagy más jogcímen is történhet. Már az összeghatár elérése is ide tartozik. A típusszabályzat nem határoz meg összesítési időszakot.
Az ügyfél vagy a tulajdonosi köre befektetési alaphoz, bizalmi vagyonkezelőhöz kapcsolódik, vagy az ügyfél kezelt vagyon.
Együtt: zártkörű befektetési alap, magántőkealap, kockázati tőkealap, bizalmi vagyonkezelő és kezelt vagyon.
A nonprofit ügyfél a szabályzat szerinti adományosztási tevékenységet végez, vagy konfliktuszónához kapcsolódik.
1. A nonprofit szervezet a nyilvántartott adatai szerint adományosztást is végez ÉS éves összbevétele meghaladja az 5 millió Ft-ot ÉS nem közhasznú jogállású ÉS nem tartozik a 2021. évi XLIX. törvény hatálya alá. Ezek a feltételek együttesen értendők.
2. A nonprofit szervezet konfliktuszónában vagy annak közvetlen közelében nyújt szolgáltatást, vagy ilyen zónában működő szervezettel áll kapcsolatban. Ennél az esetnél nincs bevételi vagy közhasznúsági feltétel.
Kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező ország
A tulajdonos vagy tényleges tulajdonos ilyen országban rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy állampolgársággal.
Offshore országban bejegyzett társaság a tulajdonosok között
A tulajdonosi struktúrában olyan társaság szerepel, melynek székhelye szerepel az EU adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékén.
A tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő (vagy közeli kapcsolata)
Az ügyfél, vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, annak közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személy.
Találat az ENSZ, EU, vagy magyar szankciós listán, vagy megbízhatatlan TT index.
Az ügyfél szerepel valamelyik szankciós listán, vagy a TT indexe alapján megbízhatatlan adatszolgáltatónak minősül.
A vállalkozás működésében és bizonylataiban megjelenő kockázatok
Nincs meg a tevékenységhez szükséges ingatlan, eszköz vagy szakértelem.
Például a cég nagy mennyiségű áruval kereskedik, de nincs hol tárolnia, vagy olyan munkákat számláz, amelyekhez nincs megfelelő eszköze vagy hozzáértő szakembere. A bérelt raktár, bérelt gép vagy bevont szakember is megfelelő lehet. Az a kérdés, hogy a cég a rendelkezésére álló háttérrel valóban el tudja-e végezni azt, amit számláz.
A bevétel kiugróan magas vagy hirtelen megnő, de ehhez nem társulnak arányos működési költségek.
Ide tartozik a kiugró bevétel arányos költség nélkül, illetve a bevételszerző működéshez kapcsolódó költségek teljes hiánya. Például nem jelenik meg bérleti díj, munkabér, rezsi vagy más, az adott működésnél várható ráfordítás.
Fiktív ügylet, nem azonosítható külföldi partner, módosított, hamisított adatokra, iratokra utaló jel merül fel.
Ide tartozik a nem valós gazdasági eseményről kiállított vagy befogadott bizonylat, a nem létező vagy azonosítatlan külföldi partnerhez kapcsolódó bizonylat, valamint az adatok és iratok manipulálása vagy meghamisítása.
Olyan ügyletek jelennek meg, amelyekre a cég tevékenysége nem ad magyarázatot, vagy közvetítők bevonásával adóelkerülésre utaló ügyleteket bonyolítanak.
Például egy építőipari cég olyan termékekkel kezd kereskedni vagy olyan szolgáltatásokat számláz, amelyeknek nincs érthető kapcsolatuk az ismert működésével, és erre nem ad ésszerű magyarázatot. Ide tartozik az is, ha az áru vagy a pénz több közvetítőn halad át, de nem világos, mi szükség ezekre a cégekre, és felmerül, hogy a láncolat célja az adófizetés elkerülése vagy jogosulatlan áfa-visszaigénylés.
Gyakran változnak a tulajdonosok, és indokolatlan kölcsönök, a tevékenységhez nem illő számlák, megmagyarázhatatlan forgalomnövekedés jelenik meg.
A gyakori tulajdonosváltás és legalább egy kapcsolódó rendellenesség együttesen szerepel a típusszabályzatban. A kölcsön a cég méretéhez képest indokolatlan, a forgalom megugrásához pedig nincs megfelelő személyi vagy tárgyi háttér.
Rendszeresen nagy leltárhiány vagy leltártöbblet keletkezik, amire nincs életszerű, dokumentumokkal alátámasztott magyarázat.
A rendszeresség, a jelentős összeg és az igazolható magyarázat hiánya együtt marad meg. Egy egyszeri, megfelelően indokolt leltáreltérés ettől elkülönítendő.
Szokatlan pénzmozgások, tagi kölcsönök, kirptó és finanszírozás
Nem igazolható, honnan származik a pénz, miből finanszírozták a befektetést vagy a tulajdonosi befizetést, illetve mi a pénzmozgás jogcíme.
Például ismeretlen eredetű vagy jogcím nélküli pénzmozgás; csekély saját vagyon mellett igazolatlan forrású nagy befektetés; a cég méretéhez képest nagy, tisztázatlan eredetű tulajdonosi befizetés; a dokumentált forgalomhoz nem kapcsolható banki jóváírás. Ide tartozik a forrásnyilatkozat vagy igazolás felhívás ellenére történő elmaradása is.
A tőkeemelés, a kölcsön vagy annak visszafizetése szokatlan, illetve a cég működése nem indokolja. A készpénzes kiadások fedezete sem áll össze.
Például aránytalan tőkeemelés vagy tagi kölcsön; készpénzbevétellel nem fedezett rendszeres kiadások miatt többmilliós tulajdonosi tartozás; külföldi tag hitelének kamatokkal növelt vagy nem ellenőrizhető részletekben történő kivonása. A szokatlan kölcsön további jelei: a kölcsönadó tulajdonjogai nem láthatók, eltér a pénz érkezési országa, nincs írott szerződés, a kamat vagy törlesztés nincs tervezve vagy elmarad, a visszafizetésnek nincs nyoma, a kamat eltér a piactól, vagy elmarad a behajtás.
Rendszeresen más fizet a cég helyett, vagy a cég fizet más helyett, megállapodás nélkül.
A rendszeres, megállapodással nem alátámasztott teljesítésről van szó. Mindkét irány ide tartozik: más fizet az ügyfél helyett, vagy az ügyfél fizet más helyett.
A bevétel nagy részét készpénzben felveszik, hiányoznak vagy késnek a készpénzes számlák, vagy a pénztár jóval meghaladja a pénzkezelési szabályzatban megengedett összeget.
Példák: a bankszámlára érkező árbevétel több mint 60 százalékának készpénzes felvétele; a készpénzes beszerzési számlák késedelmes, csak többszöri kérésre történő átadása vagy visszatartása; a házipénztár időközi vagy év végi záróértéke jóval meghaladja a pénzkezelési szabályzat maximumát. A példák vagylagosak.
Szokatlanul nagy összegű valuta- vagy devizaügylet történik, aminek nincs gazdasági indoka.
Az összeg szokatlan nagysága és a gazdasági indok hiánya együtt szerepel a típusszabályzatban. A devizás működés önmagában nem ez a tényező.
A pénz több szereplőn keresztül körbeér: visszakerül ahhoz, akitől elindult, vagy egy hozzá közvetlenül kapcsolódó személyhez, céghez.
Az ügyletek láncolatában körbeér a pénz. A típusszabályzat nem köti ezt meghatározott összeghez vagy nemzetközi ügylethez.
Szokatlan kriptovaluta-ügyletek és nem igazolt nyereség.
Az ügyfél által vásátolt / eladott kriptó ára jelentősen eltér az adott kriptovaluta árfolyamától. A könyvelésre átadott dokumentumok nem támasztják alá a kriptobefektetésből származó nyereséget, pl. a vállalkozás 30 millió forintos nyereséget számol el, de nem tud olyan dokumentumokat bemutatni, amelyekből ellenőrizhető lenne, hogyan keletkezett ez az összeg.
Kriptovalutával történő fizetés szokatlan körülmények között.
Termék vagy szolgáltatás ellenértékét virtuális fizetőeszközzel fizetik meg, és a szerződés nem határozza meg annak pénzben kifejezett értékét, vagy a megadott érték jelentősen eltér a szerződéskötés napján érvényes árfolyamtól.
Szintén kockázati körülmény, ha a vállalkozás a méretéhez képest jelentős értékű ingóságot vagy ingatlant vásárol kriptovalutával.
Az ügyfél és a tényleges tulajdonos hátterével kapcsolatos problémák
Hamis vagy félrevezető információkat ad a működéséről, ügyleteiről, vagy nem tud / nem akar ezekről érdemben beszámolni.
A működésre és az egyes gazdasági eseményekre vonatkozó tájékoztatást együtt kezeli ez a tényező. Ide tartozik, ha a képviselő nincs tisztában a működéssel, és további tájékoztatást sem ad; egy önmagában megválaszolatlan részletkérdés nem azonos ezzel.
Nem adja meg az átvilágításhoz szükséges adatokat, nem adja át a kért dokumentumokat, vagy a képviselője tartósan elérhetetlen.
Ide tartozik az átvilágítási adatok megtagadása vagy hiánya, a bizonylatok ismételt késedelme, felszólítás ellenére történő visszatartása, illetve több hónapos elmaradása. Rögzíthető akkor is, ha emiatt már megszűnt a kapcsolat. Az egyszeri adminisztratív késedelem nem tartozik ide.
Az ellenőrzések után sem egyértelmű, ki a tényleges tulajdonos, vagy kik állnak a cég mögött.
Például hamis tulajdonosi adatot közölnek, vagy a külföldi tulajdonosi lánc nem ellenőrizhető, az okirati igazolás hiányzik, vagy új tulajdonos belépésekor az ügyfél késlelteti a tisztázást. A kétség az elvégzett ellenőrzések után is fennmarad.
A külföldön élő vezető vagy tag helyett rendszeresen más intézi a cég ügyeit a szolgáltatónál.
A külföldön élő ügyvezető vagy tulajdonos helyett rendszeresen valaki más tartja a kapcsolatot a könyvelővel, adja át az iratokat és válaszol a kérdésekre. Ez lehet egy munkatárs, de olyan személy is, akinek a céghez való kapcsolata nem világos. Különösen érdemes figyelni, ha tulajdonos- vagy ügyvezetőváltás után alakul ki ez a helyzet. Önmagában az, hogy az ügyvezető külföldön él, még nem ezt a körülményt jelenti.
Külkereskedelmi és jogsértésre utaló kockázatok
A külkereskedelmi ügyleteknél nincs rendben az árazás, a szállítás vagy a dokumentáció.
Példák: alul- vagy túlszámlázás; indokolatlan külföldre szállítás és visszaszállítás; a tényleges szállításra utaló körülmények hiánya a számlák alapján történő pénzmozgás mellett; lényeges különbség a számla és a vámokmány adatai között.
A korábban importált terméket már belföldi közvetítőtől veszik, és ezzel jelentősen csökken vagy megszűnik az importáfa.
A cég korábban közvetlenül külföldről szerezte be a terméket, most viszont egy belföldi céget iktatnak a beszerzési láncba. Emiatt a korábbi, havi több millió forintos importhoz kapcsolódó importáfa-fizetési kötelezettsége jelentősen csökken vagy megszűnik. Érdemes tisztázni, mi indokolja a közvetítő bevonását, és milyen tényleges szerepet tölt be az ügyletben.
Kockázatos országból érkezik kétséges hátterű számla, vagy az ügylet tömegpusztító fegyverek finanszírozása miatt kockázatos országhoz kapcsolódik.
A számlát olyan országban működő cég állította ki, ahol nagyobb a pénzmosás kockázata, és nem világos, milyen valódi termék vagy szolgáltatás áll mögötte. Ide tartozik az is, ha az ügyletben részt vevő fizető fél vagy kedvezményezett olyan országhoz kötődik, amely a tömegpusztító fegyverek terjedésének finanszírozása miatt kockázatos. Ilyenkor érdemes tisztázni, kik között, milyen céllal és miért történik a fizetés.
Az ügyfél olyan dolgot akart lekönyveltetni, ami miatt fel kellett mondani a megbízást, vagy engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végezhet.
Például a cég rendszeresen, üzletszerűen ad kölcsönt vagy vált pénzt, de nem látszik, hogy rendelkezne az ehhez szükséges engedéllyel. Akkor is jelölje, ha azért mondták fel a könyvelési megbízást, mert az ügyfél olyan kérést vagy tevékenységet akart lekönyveltetni, amellyel a könyvelő jogszabályt sértett volna.


