Barion Pixel

Bízza a Pénzmosási törvény megfelelését az identiGO-ra!

Pénzmosási kockázati tényezők ingatlanosoknak – Pmt.

Mikor gyanús egy ingatlanügylet? 15 kockázati tényező, amit érdemes ismerni: készpénzes vételár, szokatlan árú ingatlan, tisztázatlan forrás.

Az ingatlanközvetítőknek nemcsak az ügyfeleiket kell átvilágítaniuk, hanem az ingatlanügyletek során felmerülő pénzmosási kockázatokat is fel kell ismerniük.

Ez nem mindig egyszerű. Egy szokatlanul alacsony vételár, egy sürgetett adásvétel vagy egy készpénzzel fizető vevő önmagában még nem feltétlenül jelent pénzmosást. Vannak azonban olyan körülmények, amelyekre az ingatlanközvetítőnek fel kell figyelnie, és olyanok is, amelyek kötelező magas kockázati besorolást eredményeznek.

Összegyűjtöttük, csoportosítottuk és közérthető nyelvre fordítottuk a NAV PEI ingatlanközvetítőkre vonatkozó típusszabályzatában szereplő kockázati tényezőket. Konkrét példákkal mutatjuk be, mely esetekben indokolt a fokozott figyelem.

Könyvelői és székhelyszolgáltatói kockázati tényezők

Az könyvelők és a székhelyszolgáltatók tevékenysége során más jellegű kockázatok merülhetnek fel, ezért a rájuk vonatkozó tényezőket külön cikkekben gyűjtöttük össze, szintén közérthető magyarázatokkal és gyakorlati példákkal.

→ Pénzmosási kockázati tényezők könyvelőknek

→ Pénzmosási kockázati tényezők székhelyszolgáltatóknak

Kötelezően magas besorolást előíró okok

Az alábbi körülmények fennállása esetén a magas kockázati besorolás kötelező, vagyis a szolgáltató nem dönthet alacsonyabb kategória alkalmazásáról. Ezeket az eseteket különösen fontos felismerni az ügyfél-átvilágítás során.

A vételárból több mint 25 millió Ft-ot készpénzzel vagy kriptóval fizetne.

Azt az összeget kell nézni, amelyet az ügyfél készpénzzel vagy virtuális fizetőeszközzel akar kifizetni. Ha ez meghaladja a 25 millió Ft-ot, jelölje akkor is, ha a vételár többi részét utalják. Pontosan 25 millió Ft még nem lépi át ezt a küszöböt. Nem kell hozzá PEP-státusz, kockázatos országhoz kötődés vagy tisztázatlan pénzforrás.

Az 1 millió Ft feletti havi bérleti díjat készpénzzel vagy kriptóval fizetné.

A havi bérleti díj meghaladja az 1 millió Ft-ot, és a bérlő készpénzben vagy virtuális fizetőeszközzel akarja megfizetni. Már a bérbevételi ajánlatnál jelezhető, nem kell megvárni az első fizetést. Pontosan havi 1 millió Ft még nem lépi át ezt a küszöböt. A feltétel nem csak kiemelt közszereplő bérlőre vonatkozik.

Az ügyfél vagy a tulajdonosi háttere befektetési alaphoz, bizalmi vagyonkezelőhöz kapcsolódik, vagy az ügyfél kezelt vagyon.

Ide tartozik, ha az ügyfél vagy a típusszabályzatban megjelölt tényleges tulajdonosa zártkörű befektetési alap, magántőkealap, kockázati tőkealap vagy bizalmi vagyonkezelő, illetve ha maga az ügyfél kezelt vagyon. Például az ingatlant egy magántőkealap vagy bizalmi vagyonkezelés keretében vásárolják. Önmagában az, hogy a vevő egy befektetési célú lakást vesz, még nem ezt jelenti.

Kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező ország

A tulajdonos vagy tényleges tulajdonos ilyen országban rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy állampolgársággal.

Offshore országban bejegyzett társaság a tulajdonosok között

A tulajdonosi struktúrában olyan társaság szerepel, melynek székhelye szerepel az EU adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékén.

A tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő (vagy közeli kapcsolata)

Az ügyfél, vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, annak közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személy.

Találat az ENSZ, EU, vagy magyar szankciós listán, vagy megbízhatatlan TT index.

Az ügyfél szerepel valamelyik szankciós listán, vagy a TT indexe alapján megbízhatatlan adatszolgáltatónak minősül.

Ügyfél és tulajdonosi háttér

Az ingatlanközvetítőnek nem kell nyomozást folytatnia az ügyfelei után. Az ügyfél-átvilágítás során azonban fel kell ismernie, ha az ügyfél által közölt információk ellentmondásosak, nem ellenőrizhetők, vagy az ügyfél nem hajlandó együttműködni.

Hamis vagy félrevezető adatokat ad meg, nem tud érdemben beszámolni a cég működéséről, vagy kétségesek az iratai.

Például a vevő mást mond magáról, mint ami az okmányaiból kiderül, a cég képviselője nem ismeri a vállalkozás működését, vagy az átadott iratok és nyilatkozatok nem állnak össze. Akkor is jelezhető, ha még nincs bizonyítva a hamisítás, de konkrét adat vagy körülmény miatt kétség merült fel. Egy egyszerűen tisztázható elírás nem azonos ezzel.

Nem adja meg az átvilágításhoz szükséges adatokat, nem adja át az iratokat, vagy az azonosítás miatt inkább visszalép.

Az ügyfél azonosítás nélkül akar vásárolni vagy bérelni, megtagadja a szükséges adatok megadását, illetve miatta nem szerezhetők be az átvilágításhoz szükséges nyilatkozatok és iratok. Ide tartozik az is, ha az átvilágítás említésére visszalép, vagy az együttműködés hiánya miatt már meg kellett szüntetni a kapcsolatot. Egy egyszeri, pótolható adminisztratív késedelem önmagában nem ez a helyzet.

Nem átlátható, ki áll a vevő vagy bérlő cég mögött, bonyolult a tulajdonosi lánc, vagy új külföldi tulajdonos kerül a cégbe.

Például több cégen át vezet a tulajdonosi lánc, a külföldi tulajdonos adatai nem ellenőrizhetők, vagy a nyilatkozatban megnevezett tényleges tulajdonost nem tudják iratokkal igazolni. Ide tartozik a gazdaságilag nem indokolható, összetett cégháló is. Külön eset, ha a kapcsolat alatt nem ellenőrizhető hátterű külföldi cég vagy harmadik országbeli állampolgár lép a tulajdonosi körbe. Az utóbbi ágnál a forrás nem követeli meg az ellenőrizhetetlen hátteret. Önmagában nem minden külföldi tulajdonos megléte tartozik ide.

Pénzmozgások és finanszírozás

Az ingatlanügyletek nagy értékük miatt különösen alkalmasak lehetnek bűncselekményből származó pénzek elhelyezésére. Ezért a vételár vagy a bérleti díj eredete, valamint a fizetés körülményei fontos kockázati tényezők.

Nem világos, miből fizetne, kitér a pénz forrására vonatkozó kérdések elől, vagy az ingatlanbefektetés nem illik az ismert tevékenységéhez.

Például az ügyfél ismert anyagi helyzete nincs összhangban a saját pénzből megvenni kívánt ingatlannal, és nem ad információt a forrásról. Hamis vagy félrevezető magyarázatot ad a készpénz eredetére, nem igazolja a kriptó törvényes forrását, vagy a kérdések miatt visszalép a vásárlástól, bérléstől. Akkor is jelölhető, ha fokozott ingatlanbefektetési igény jelenik meg, de a tőke eredete nem tiszta, vagy a befektetés idegen az ügyfél ismert tevékenységétől. Nem önmagában a vevő külseje vagy az ingatlan magas ára a jelzés.

Olyan információ merül fel, hogy a vételárat vagy a bérleti díjat bűncselekményből származó készpénzből fizetik.

Konkrét, a tudomására jutott információ miatt felmerül, hogy a készpénz bűncselekményből származhat. Például az ügyfél saját közlése vagy az ügyletről megismert adatok utalnak erre. Nem kell bizonyítania a bűncselekményt, de a készpénzes fizetés önmagában még nem ezt a körülményt jelenti. Ez a pont nem tartalmaz 25 millió Ft-os vagy 1 millió Ft-os értékhatárt.

A korábbi nyilatkozatával ellentétben a teljes vételárat készpénzzel vagy kriptóval akarja kifizetni.

Az ügyfél menet közben eltér attól, amit korábban a fizetésről mondott, és végül kizárólag készpénzzel vagy virtuális fizetőeszközzel rendezné a vételárat. Például először banki utalást jelölt meg, majd teljes egészében készpénzre váltana. A monitoringról szóló példa nem tartalmaz külön összeghatárt; az összeghez kötött jelzéseket a külön készpénzes/kriptós pontok fedik le.

Vételár és az ügylet menete

Az ingatlanközvetítők a helyi ingatlanpiacot ismerve olyan rendellenességeket is felismerhetnek, amelyek más szolgáltatóknak nem feltétlenül tűnnének fel.

A vételár vagy a csereérték feltűnően eltér az ingatlan piaci értékétől.

Az ingatlant a helyi piaci viszonyokhoz, az állapotához és az adottságaihoz képest feltűnően olcsón vagy drágán adják-veszik, illetve ilyen értéken számítják be a cserébe. Például a környék hasonló ingatlanjaihoz képest kirívó összeget írnak a szerződésbe. A típusszabályzat nem ad meg fix százalékos eltérést.

A frissen megszerzett ingatlant rögtön továbbadják, indokolatlanul nagy veszteséggel.

Vásárlás, eladás vagy csere után közvetlenül újra értékesítik az ingatlant, és az ügylet körülményei alapján nem érthető, miért vállalnak ekkora veszteséget. Például röviddel a vásárlás után jóval alacsonyabb áron adják tovább, és erre nincs életszerű magyarázat. Önmagában a gyors továbbértékesítés nem fedi le ezt a pontot: a jelentős, indokolatlan veszteség is része.

Az ügyfél érthető ok nélkül sürgeti az ingatlan megvételét vagy eladását.

Az ügyfél feltűnően sietteti az adásvételt, de nem mond olyan okot, amely ezt érthetővé teszi. Például napokon belül lezárná az ügyletet, és nem világos, mi indokolja a rohanást. Egy elmagyarázott, valós határidő vagy más méltányolható ok önmagában nem ez a jelzés.

Az ügyfél jogszabálysértéshez kért segítséget, és emiatt fel kellett mondani a megbízást.

Például azt kéri az ingatlanostól, hogy működjön közre a valós vételár vagy más lényeges ügyleti körülmény jogellenes eltitkolásában, és emiatt megszűnt a megbízás. Akkor jelölje ezt a konkrét pontot, ha a szerződést valóban az ilyen kérés miatt mondták fel, nem pusztán vita alakult ki az ügyféllel.

Megosztás: