A pénzmosási szabályzat NEM csak egy adminisztratív kötelezettség. Ez az a dokumentum, amely alapján a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy megfelel a 2017. évi LIII. törvénynek (Pmt.), és szabályszerűen végzi az ügyfél-azonosítást és a kockázatkezelést. A NAV pénzmosás elleni szabályzat ellenőrzés során a hatóság mindig bekéri a szabályzatot, és gyakran visszamenőlegesen is kéri a korábbi verziókat.
Korábbi szabályzatok az identiGO-ban
A NAV PEI weboldalán csak az aktuális verzió érhető el, ezért sok szolgáltatónak problémát okoz a korábbi verziók bemutatása ellenőrzésen.
Az identiGO Pmt. nyilvántartó felhasználói a Dokumentumtárból letölthetik a korábbi szabályzatokat, egészen 2021-ig visszamenőleg.
Bővebben: Korábbi pénzmosás elleni szabályzatok az identiGO-ban
De kiknek kell ilyet készíteni, mikor, és mit kell tartalmaznia?
Kiknek kell pénzmosás elleni szabályzatot készíteni?
A törvény meghatározza, hogy mely szolgáltatóknak kötelező belső szabályzat vagy pénzmosási szabályzat. A legfontosabb körök:
📒 Könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók
🏠 Ingatlanközvetítők, ingatlankezelők
🏢 Székhelyszolgáltatók
💎 Ékszerészek, műkereskedők nagy készpénzes ügyleteknél
💱 Bizonyos pénzügyi szolgáltatók (pl. valutaváltók)
Ebben a cikkben a NAV felügyelete alá tartozó szolgáltatók eseteit járjuk körül.
Mikor és hogyan kell benyújtani a pénzmosás elleni szabályzatot a NAV felé?
A pénzmosási szabályzatot minden, Pmt. hatálya alá tartozónak be kell nyújtania a NAV felé a szolgáltatás vagy tevékenység megkezdését követő 45 napon belül.
🖥️ Benyújtás módja: elektronikusan, az e-Papíron keresztül
📂 Témacsoport: Pénzmosás
📝 Ügytípus: belső szabályzat jóváhagyása iránti kérelem
🏛️ Címzett: NAV Központi Irányítás
A 2/2021. (II. 2.) PM rendelet rögzíti a pénzmosás elleni szabályzat minimumkövetelményeit.
Jogszabályváltozás vagy belső eljárásmódosítás esetén a szabályzatot 30 napon belül felül kell vizsgálni, de az átdolgozott verziót nem kell újra beküldeni.
Hogyan kell személyre szabni a belső szabályzatot?
A NAV által kiadott típusszabályzat csak keret, minden szolgáltatónak a saját működésére kell szabnia.
1️⃣ Alapadatok rögzítése
- szolgáltató neve, adószáma, székhelye
- a szabályzat elkészítéséért felelős személy
- hatálybalépés dátuma
- ✍️ cégszerű aláírás
2️⃣ Ügymenet pontos leírása
- hogyan történik az ügyfél-azonosítás
- tényleges tulajdonos vizsgálata
- kockázati besorolás (alacsony / normál / magas)
- 🧾 Kit. szerinti szűrések dokumentálása
3️⃣ 👤 Kijelölt személyek rögzítése
- kijelölt személy
- kijelölt felelős vezető
- megfelelési vezető
(lehet ugyanaz a személy, de nevesíteni kell)
4️⃣ ⚠️ Nem minden pont kötelező
Egyszemélyes szolgáltatóknál nem kötelező például:
- külön képzési program
- belső ellenőrzési rendszer
5️⃣ 📎 Kiegészítő mellékletek
Nem kötelező, de hasznos:
- kockázatértékelési segédlet
- oktatási napló
- ügyfélnyilvántartási táblázat
Korábbi pénzmosás elleni szabályzat, előző verziók
2025-től a NAV ellenőrzéseken nem csak az aktuális pénzmosási szabályzat, de a korábbi verziók bemutatását is megkövetelik egészen 2021-ig visszamenőleg.
Ez sok szolgáltató számára problémát jelent, hiszen a NAV oldalán csak az éppen aktuális szabályzat érhető el.
Épp ezért az identiGO Pmt. nyilvántartó előfizetői számára a Dokumentumtárban elérhetővé tettük a korábbi Belső szabályzatokat.
Mit kell tennem, ha frissül a szabályzat? Újra be kell küldenem?
Ha frissül a pénzmosás elleni szabályzat, az új verziót NEM kell automatikusan újra beküldeni.
Aki már rendelkezik NAV által elfogadott Belső szabályzattal, annak nem szükséges minden módosulásnál beküldenie azt.
Szükséges viszont a publikálástól számított 30 napon belül átdolgoznia, majd kinyomtatva, aláírva lefűzni azt.
Mivel a szabályzatok gyakran változnak, és ha pl. több céggel nyújtunk szolgáltatást, hamar kezelhetetlenné válik, érdemes verziószámmal/dátummal ellátni azokat.
Belső kockázatértékelés vs. pénzmosás elleni szabályzat - két külön dolog!
🆕 2025-től új ellenőrzéstípust vezetett be a NAV Pénzmosás Elleni Iroda, ez a mentorálás.
Ennek során kérik a Belső kockázatértékelést, ami NEM AZONOS a pénzmosás elleni belső szabályzattal.
📘 A pénzmosás elleni belső szabályzat rögzíti
- az ügyfélátvilágítás pontos menetét,
- a magas / alacsony kockázatra utaló tényezőket,
- a szolgáltató ügymenetét,
- és a használt dokumentumokat.
📊 Ezzel szemben a belső kockázatértékelésben a Belső szabályzat alapján fel kell mérni:
- az ügyfelek szolgáltatónál jellemző kockázatait (működésbeli, személyre vonatkozó, stb.),
- illetve a Szolgáltató működéséből fakadó kockázatokat (pl. alacsony létszám, képzések hiányosságai, stb.).
📌 Ebben a dokumentumban már rögzíteni kell az ügyfelek kockázati besorolását (számszerűsítve, pl. hány átlagos / magas / alacsony kockázatú ügyfél van, és milyen okból került adott kategóriába), a jellemző magas kockázatra utaló tényezőket – tehát a dokumentum akkor készíthető el, ha minden ügyfél kockázati kategóriába van sorolva.
Gyakori hibák a Belső szabályzat kapcsán
⚠️ Nem állnak rendelkezésre a korábbi pénzmosás elleni szabályzatok
2021 és 2025 között 10 különböző Belső szabályzat verzió került ki a NAV PEI weboldalára, és sokak számára csak ellenőrzéskor derül ki, hogy nem áll rendelkezésre minden korábbi verzió.
❗ Hiányzó adatok
A második leggyakoribb hiba, hogy a szabályzat nincs megfelelően kitöltve, elmarad a
- kijelölt személy,
- kijelölt felelős vezető,
- megfelelési vezető
adatainak feltüntetése.
Szintén gyakori hiba, hogy a III. fejezet G pontjában a szolgáltató nem írja le, hogy konkrétan milyen ügymenetben végzi az ügyfélátvilágítást és a monitoringot.
📄 A szabályzatban leírt ügyfélátvilágítási rendet a gyakorlatban nem alkalmazzák
A mintaszabályzatok tartalmazzák a törvény által előírt dokumentumok listáját, illetve az ügyfélátvilágítás során kötelezően elvégzendő teendőket.
Sok szolgáltató azonban a gyakorlatban nem alkalmazza ezeket (pl. nem áll rendelkezésre mindenkinél kitöltött ügyfélátvilágítási adatlap, vagy kiemelt közszereplői nyilatkozat).
Ez minden esetben legalább figyelmeztetést, de inkább bírságot eredményez.
🚨 A tényleges kockázatértékelés nincs összhangban a szabályzattal
Gyakori hiba, hogy a szolgáltató a kockázatértékelést nem a saját szabályzatában leírtak szerint végzi. Például indokolatlanul sok ügyfelet sorol alacsony kockázati kategóriába, vagy elmulasztja magas kockázatúnak minősíteni azokat, akiknél a körülmények ezt indokolnák.
Ez a NAV PEI szemében különösen súlyos hiányosság, mert a hibás besorolás közvetlenül ahhoz vezethet, hogy a szolgáltató nem tesz meg egy szükséges pénzmosási bejelentést. Ha ugyanis nem kerül sor a fokozott ügyfél-átvilágításra, könnyen elmaradhat egy gyanús körülmény észlelése, így a bejelentés teljesítése is.
Összegzés
A pénzmosás elleni szabályzat nem csak egy adminisztratív kötelezettség (legalábbis a NAV PEI szempontjából), hanem a szolgáltató működésének egyik legfontosabb alapdokumentuma.
Ennek alapján tudja a Pénzmosás Elleni Iroda felé igazolni, hogy a Pmt. követelményeinek megfelelően végzi az ügyfél-átvilágítást és a kockázatkezelést.
A szabályzatot a tevékenység megkezdését követő 45 napon belül kell benyújtani a NAV-hoz, ezt követően pedig minden változás esetén 30 napon belül felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani – újra benyújtani azonban már nem kell, csak a verziókat megőrizni. Az pénzmosási ellenőrzés során nemcsak az aktuális, hanem a korábbi pénzmosás elleni szabályzatokat is kérik, ezért a dokumentumok rendszerezett tárolása kulcsfontosságú.
A leggyakoribb hibák közé tartozik a személyre szabás hiánya, a gyakorlatban nem alkalmazott ügyfél-átvilágítás, illetve a kockázatértékelés és a szabályzat közötti ellentmondás. Ezek mind súlyos következményekkel járhatnak egy NAV-ellenőrzés során.
Az identiGO Pmt. nyilvántartó ehhez gyakorlati segítséget nyújt: elérhetők benne a korábbi szabályzatverziók, biztonságosan tárolható minden kapcsolódó dokumentum, így a szolgáltató biztos lehet abban, hogy egy ellenőrzéskor minden szükséges anyag azonnal kéznél van.


