Forrás: NAV Pénzmosás Elleni Iroda információs oldal:
Szankciók a felügyeleti gyakorlatban – anonim esetpéldák és tanulságok
1. esetpélda – könyvelőiroda
Bírság: 3.000.000 Ft
Egy könyvelő cég 3 millió Ft feletti bírságot kapott, mert két bizalmi vagyonkezelő ügyfélnél nem teljesítette a bejelentési kötelezettséget, pedig több körülmény is magas pénzmosási kockázatra utalt.
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- két bizalmi vagyonkezelő ügyfelet átlagos kockázatúnak minősített,
- pedig a saját szabályzata szerint is magas kockázatúnak kellett volna tekintenie őket,
- ezért nem végzett fokozott átvilágítást,
- és nem tett bejelentést a pénzügyi információs egység felé.
Milyen kockázati jelek voltak?
- több millió eurós kezelt vagyon,
- nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés,
- az egyik ügyfélnél a bank nem vállalta a vagyon kezelését,
- a másiknál közel 1 millió euró eltűnt a kezelt vagyonból,
- ingyenes vagyonkezelés.
Önmagában egyik sem feltétlenül gyanús, de együtt már magas kockázatot jeleztek.
Mit kifogásolt a NAV?
- Nem csak azt, hogy nem történt bejelentés, hanem azt is, hogy:
- a kockázatértékelés hibás volt,
- a saját belső szabályzatukat sem követték,
- a belső kockázatértékelésben leírtakat a gyakorlatban nem alkalmazták,
- több ügyfélnél is rossz volt a kockázati besorolás.
Tehát rendszerszintű hibát állapítottak meg, nem egy egyszeri tévedést.
Mi növelte a bírságot?
- 2 elmulasztott bejelentés,
- hibás kockázatértékelési gyakorlat,
- szabályzat következetlen alkalmazása,
- megnövekedett pénzmosási kockázat.
Mi csökkentette?
- korábban nem volt büntetésük,
- együttműködtek az ellenőrzés során.
2. esetpélda – székhelyszolgáltató
Bírság: 1.400.000 + 600.000
Egy székhelyszolgáltató törlésre került a NAV PEI nyilvántartásából, mert a pénzmosás-megelőzési kötelezettségeit hosszú időn keresztül nem teljesítette, és a hatóság ismételt felszólításaira sem reagált megfelelően.
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- nem rendelkezett naprakész belső szabályzattal,
- nem tudta igazolni a jogszabályi megfelelését,
- nem végzett ügyfél-átvilágítást,
- nem hajtotta végre az ENSZ–EU szankciós szűréseket,
- nem dokumentálta az ellenőrzéseket,
- nem teljesítette a NAV felé fennálló bejelentési kötelezettségeit.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV szerint nem egy-egy adminisztrációs hiba történt, hanem gyakorlatilag az egész megfelelési rendszer nem működött.
A hatóság arra jutott, hogy:
- a pénzmosási kockázatok kezelése nem volt biztosított,
- a kötelező ellenőrzési folyamatok hiányoztak,
- a szolgáltató nem tudta igazolni, hogy ténylegesen megfelel a Pmt. és a Kit. előírásainak.
Mi történt az ellenőrzés során?
A NAV nem rögtön bírságolt, először figyelmeztetést és kötelezést adott ki, ezután ismét dokumentumokat kért.
Mivel a válaszok hiányosak voltak, kb. 600 000 Ft bírságot szabott ki. A kötelezettségek továbbra sem teljesültek, ezért újabb, 1,4 millió Ft bírságot kapott.
A NAV jelezte, hogy a nyilvántartásból való törlés következhet.
Mi növelte a szankció súlyát?
- több alapvető Pmt.-kötelezettség hiánya,
- a korábbi határozatok figyelmen kívül hagyása,
- hiányos dokumentáció,
- a hatósággal való együttműködés hiánya,
- a megkeresésekre adott válaszok elmaradása.
Mi csökkentette?
A hatóság kezdetben figyelembe vette, hogy a szolgáltató ügyfélköre főként a saját cégcsoportjához kapcsolódott, ezért első körben nem bírsággal, hanem figyelmeztetéssel próbálta rendezni a helyzetet.
3. esetpélda – könyvelőiroda
Bírság: kb. 10.000.000 Ft
Egy könyvelő cég kb. 10 millió Ft bírságot kapott, mert több, egyértelműen gyanús ügyletnél sem végzett megfelelő kockázatértékelést, nem tett bejelentést, és a pénzmosási kockázatokat következetesen alulértékelte.
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- nem rendelkezett megfelelő, naprakész belső szabályzattal,
- a belső kockázatértékelését a gyakorlatban nem alkalmazta,
- több magas kockázatú ügyfelet átlagos kockázatúnak minősített,
- nem végzett fokozott ügyfél-átvilágítást,
- nem monitorozta megfelelően az üzleti kapcsolatokat,
- nem végezte el teljes körűen a szankciós szűréseket,
- több esetben elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét.
Milyen kockázati jelek voltak?
Három, azonos tulajdonosi körhöz tartozó cég esetében több gyanús körülmény egyszerre jelent meg:
- hamis vagy félrevezető ügyféladatok,
- ismeretlen eredetű pénzmozgások,
- szokatlan kölcsönügyletek,
- kriptovalutával kapcsolatos tranzakciók,
- egymásra épülő, nehezen követhető céges ügyletek.
A legkirívóbb ügyletben:
- egy több millió eurós ingatlant kriptovalutáért vásároltak,
- a könyvelésben ez tagi kölcsönként jelent meg,
- az ingatlan több kapcsolt cégen ment keresztül,
- jelentős összegek mozogtak a kapcsolt vállalkozások között.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV szerint a könyvelő minden szükséges információ birtokában volt, mégsem reagált a figyelmeztető jelekre. Különösen problémásnak találták, hogy:
- nem vizsgálta a kriptovaluta eredetét,
- nem vetette össze a szerződéseket a tényleges pénzmozgásokkal,
- figyelmen kívül hagyta az ügyvédi letét és a tényleges kifizetések közötti eltéréseket,
- minden érintett céget átlagos kockázatúnak minősített.
Mi növelte a bírságot?
- több egymással összefüggő gyanús ügylet,
- többszörös bejelentési kötelezettség elmulasztása,
- hibás kockázati besorolások,
- a rendelkezésre álló információk figyelmen kívül hagyása,
- összesen 10 különböző kötelezettségszegés.
Mi csökkentette?
A határozat után a szolgáltató pótolta a hiányosságokat, felülvizsgálta a működését,
teljesítette a NAV kötelezéseit, megkezdte a bírság részletekben történő megfizetését.
“Üzenet”
A könyvelő nem csak adatfeldolgozó, hanem a pénzmosási kockázatok egyik legfontosabb felismerője is. Ha egy könyvelő előtt egyszerre jelenik meg:
kriptovaluta,
- nagy összegű vagyonmozgás,
- bonyolult cégháló,
- szokatlan kölcsönök,
- nem igazolt pénzforrás,
akkor nem elég az ügyfelet automatikusan átlagos kockázatúnak minősíteni.
Ebben az ügyben a legsúlyosabb probléma az volt, hogy a szolgáltató nem ismerte fel (vagy nem kezelte megfelelően) a nyilvánvaló figyelmeztető jeleket, ezért többször elmulasztotta a bejelentést.
A NAV annyira kockázatosnak ítélte az ügyletláncot, hogy az ellenőrzés végén maga is bejelentést tett a pénzügyi információs egység felé, külön vizsgálatot kezdeményezve a kriptovalutával finanszírozott ingatlanügylet miatt.
4. esetpélda – székhelyszolgáltató
Bírság: 200.000 + nyilvántartásból való törlés
Mi volt a probléma?
A NAV ellenőrzést indított annak vizsgálatára, hogy a szolgáltató teljesíti-e a Pmt. kötelezettségeit, végez-e ügyfél-átvilágítást, végrehajtja-e a szankciós szűréseket, megfelelően dokumentálja-e ezeket.
A probléma az volt, hogy a szolgáltató:
- nem küldte meg a kért adatokat,
- nem reagált a megkeresésekre,
- nem működött együtt az ellenőrzés során.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV nem tudta megállapítani, hogy a szolgáltató megfelel-e a jogszabályoknak, mert az ellenőrzéshez szükséges információkat nem kapta meg.
A hatóság szerint az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesült, az ellenőrzés érdemben nem volt lefolytatható, a megfelelési rendszer működése nem volt vizsgálható.
Mi történt az ellenőrzés során?
A NAV több lehetőséget is adott a szolgáltatónak:
- Adatszolgáltatásra szólította fel.
- Többször megkereste az ügyben.
- Figyelmeztette a következményekre.
- 200 000 Ft bírságot és kötelezést szabott ki.
- Jelezte, hogy a nyilvántartásból való törlés következhet.
A szolgáltató ezek után sem reagált érdemben.
Mi növelte a szankció súlyát?
Teljes együttműködési hiány, ismételt mulasztások, az ellenőrzés akadályozása,
a hatósági megkeresések figyelmen kívül hagyása, illetve a kötelezések nem teljesítése.
Mi csökkentette?
Gyakorlatilag semmi nem szerepel az esetleírásban enyhítő körülményként. A NAV már azzal is fokozatosan járt el, hogy először csak adatokat kért, majd bírságot szabott ki, és csak ezt követően törölte a szolgáltatót.
Érdekesség
A történetnek van egy érdekes része: a szolgáltatót ugyan törölték a nyilvántartásból, de később újra kérte a nyilvántartásba vételét, és mivel ennek nem volt jogi akadálya, ismét végezhette a tevékenységét.
5. esetpélda – Könyvelőiroda
Bírság: kb. 1 900 000 Ft
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- rendelkezett belső kockázatértékeléssel, de azt nem alkalmazta,
- egy jelentős készpénzforgalmat bonyolító ügyfelet átlagos kockázatúnak minősített,
- nem végzett fokozott ügyfél-átvilágítást,
- nem monitorozta megfelelően az üzleti kapcsolatot,
- nem tett bejelentést a pénzügyi információs egység felé.
Milyen kockázati jelek voltak?
Az ügyfélnél több gyanús körülmény egyszerre jelent meg:
- rövid idő alatt több mint 30 millió Ft készpénzfelvétel történt,
- a készpénzfelvétel indoklása nem állt összhangban a gazdasági eseményekkel,
- ezzel párhuzamosan hasonló nagyságrendű marketingszámlák jelentek meg,
- az ügyvezető nem működött együtt megfelelően,
- a szükséges dokumentumokat késve vagy egyáltalán nem bocsátotta rendelkezésre.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV szerint a könyvelőiroda maga is érzékelte az ügyféllel kapcsolatos problémákat, mégsem kezelte azokat kockázatként. Különösen problémásnak találták, hogy:
- a tényleges készpénzforgalom ellentmondott a nyilatkozatoknak,
- az ügyfél együttműködési problémái ellenére sem emelték a kockázati besorolást,
- nem alkalmaztak fokozott átvilágítást,
- nem tettek bejelentést.
Mi növelte a bírságot?
- hibás kockázati besorolás,
- jelentős készpénzforgalom figyelmen kívül hagyása,
- ellentmondásos gazdasági események,
- fokozott átvilágítás hiánya,
- bejelentési kötelezettség elmulasztása.
Mi csökkentette?
A határozat után a szolgáltató kijavította a hiányosságokat, felülvizsgálta a működését, teljesítette a NAV kötelezéseit, a bírságot befizette, nem indított pert a határozat ellen.
Érdekesség
Az ügy jelentőségét erősíti, hogy később egy másik hatóság is jogsértést állapított meg az ügyfélnél, ami utólag visszaigazolta, hogy a NAV által azonosított kockázatok valósak voltak, és a könyvelőirodának valóban fokozott figyelmet kellett volna fordítania az ügyfélre.
6. esetpélda – Könyvelőiroda
Bírság: 500 000 Ft alatti összeg
Egy könyvelőiroda ismételt NAV PEI ellenőrzésen bukott meg, mert a korábbi figyelmeztetések ellenére sem javította ki teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási és monitoring folyamatainak hiányosságait.
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- hiányos ügyfél-átvilágítási dokumentációt vezetett,
- több ügyfélnél nem rendelkezett okmánymásolatokkal,
- nem dokumentálta megfelelően az átvilágítások időpontját,
- nem tudta igazolni egyes adatok megőrzésének megfelelőségét,
- nem dokumentálta az üzleti kapcsolatok megszűnését,
- a saját belső szabályzatát sem alkalmazta következetesen.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV szerint a szolgáltató:
- már korábban kapott jelzést a hiányosságokra,
- tudta, hogy min kellene javítania,
- ennek ellenére az ismételt ellenőrzéskor ugyanazok a problémák részben még mindig fennálltak.
A hatóság külön hangsúlyozta, hogy nem elég ismerni a szabályokat, azokat a napi működésben is alkalmazni kell.
Mi növelte a bírságot?
- a korábbi megelőző intézkedések ellenére fennmaradó hiányosságok,
- az ügyfél-átvilágítás hiányos dokumentálása,
- a monitoring gyengesége,
- a saját szabályzat következetlen alkalmazása,
- a magasabb kockázatú ügyfélkör.
Mi csökkentette?
A NAV enyhítő körülményként értékelte, hogy:
- a szolgáltató együttműködött az ellenőrzés során,
- teljesítette a hiánypótlási felhívásokat,
- a határozatot elfogadta,
- a bírságot befizette, később pótolta a hiányzó dokumentumokat és javította a folyamatokat.
Érdekesség
Ez az eddigi esetekhez képest viszonylag alacsony bírsággal zárult, mert itt nem merült fel gyanús ügylet vagy elmulasztott bejelentés. A probléma elsősorban a hiányos dokumentáció és a szabályok következetlen alkalmazása volt. Emiatt a NAV inkább korrekcióra ösztönző, mintsem súlyosan büntető szankciót alkalmazott.
7. esetpélda – ingatlannal kapcsolatos szolgáltató
Bírság: kb. 10 000 000 Ft
Mi volt a probléma?
A szolgáltató:
- hibás kockázati besorolásokat alkalmazott,
- nem végezte el a kötelező fokozott ügyfél-átvilágítást,
- nem vizsgálta megfelelően a pénzeszközök eredetét,
- hiányosan dokumentálta a készpénzes tranzakciókat,
- több esetben elmulasztotta a bejelentési kötelezettséget.
Milyen kockázati jelek voltak?
A NAV kifejezetten a magas kockázatú ingatlanügyletekre koncentrált:
- harmadik országbeli ügyfelek,
- PEP-kapcsolatok,
- jelentős összegű készpénzes tranzakciók,
- 25 millió Ft feletti készpénzes ingatlanügyletek,
- olyan befizetések, ahol a pénz tényleges forrása nem volt tisztázott.
A szolgáltató 13 nagy összegű készpénzes ügyletet jelentett, de a banki adatok szerint ennél több volt.
Mit kifogásolt a NAV?
A NAV szerint a szolgáltató nem értette vagy nem alkalmazta megfelelően a fokozott átvilágítás szabályait. Különösen problémásnak találták, hogy:
- nem tudott különbséget tenni a vagyon forrásáról szóló nyilatkozat és az azt igazoló dokumentum között,
- nem megfelelően vizsgálta a pénzeszközök eredetét,
- több magas kockázatú ügyfelet nem kezelt magas kockázatúként,
- a készpénzes befizetéseknél sokszor azt sem tudta, ki fizette be a pénzt.
Mi növelte a bírságot?
- 3 elmulasztott bejelentés,
- további 15 ügyletnél a bejelentési kötelezettség vizsgálatának hiánya,
- hibás kockázati besorolások,
- rendszerszintű átvilágítási hiányosságok,
- jelentős összegű készpénzes tranzakciók,
- hiányos adatszolgáltatás a NAV felé.
Mi csökkentette?
A határozat nem emel ki különösebb enyhítő körülményt. A szolgáltató ugyan a bírságot befizette és együttműködött az eljárás során, de ez nem ellensúlyozta a feltárt hiányosságok súlyát.
Üzenet
A készpénz eredetét igazolni kell. Ha valaki több tízmillió forinttal vagy annál nagyobb összeggel jelenik meg egy ingatlanügyletben, akkor:
- nem elegendő egy nyilatkozat,
- meg kell érteni a pénz eredetét,
- dokumentumokkal kell alátámasztani azt,
- és szükség esetén bejelentést kell tenni.
Érdekesség
A szolgáltató bíróságra vitte az ügyet, de elveszítette a pert.
A bíróság külön kiemelte, hogy pénzmosási szempontból nincs jelentősége annak, hogy a készpénzt valaki személyesen adja át vagy bankszámlára fizeti be.
A kockázatot maga a készpénz jelenti, mert annak eredete nehezebben követhető vissza.
Ez az eset azért különösen fontos, mert a bíróság teljes egészében helybenhagyta a NAV álláspontját, így iránymutatásként szolgálhat a jövőbeni PEI ellenőrzések során is.
