Új pénzmosás elleni típusszabályzatok jelentek meg. A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóknak 30 napon belül frissíteniük kell a belső szabályzatukat.
A NAV 2026. július 20-án közzétette mind a négy nem pénzügyi szektorális AML típusszabályzat frissített változatát: a könyvviteli, az adószakértői/adótanácsadói, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző és a székhelyszolgáltatói szolgáltatók részére készült mintadokumentumokat – az átdolgozási útmutatóval és egy új, a Kit. szerinti szűrések dokumentálását segítő Excel-táblával együtt.
A dokumentumokban sok a pirossal jelölt módosítás, és ezek egy része valóban csak szerkesztési, jogtechnikai pontosítás. A teljes szövegű összevetés azonban ennél többet mutat: az érdemi változások köre szélesebb, és több fontos változás egyáltalán nincs pirossal jelölve – a törölt rendelkezések pedig természetüknél fogva nem is látszanak az új szövegben. Az alábbiakban röviden, pontokba szedve mutatjuk a teljes képet.
Teendők
- A pénzmosás elleni szabályzat átdolgozása 30 napon belül szükséges az új NAV PEI típusszabályzat alapján.
- Ha a belső szabályzatát korábban a NAV már jóváhagyta, a módosított változatot nem kell ismét jóváhagyásra beküldeni. A frissített szabályzatot elegendő elkészíteni és a belső dokumentációban megőrizni.
- Akik Dr. Crespo Zsuzsanna szabályzatkövetési szolgáltatását veszik igénybe, nincs teendőjük: a frissített szabályzatot automatikusan megkapják.
Új pénzmosás elleni szabályzat letöltése
Az új típusszabályzat itt érhető el: NAV PEI – típusszabályzatok
Miben változott a pénzmosás elleni szabályzat?
1. Új tényleges tulajdonosi szabályok kerültek a szabályzatba
A 2026. június 29-től hatályos Pmt.-módosítás (2026. évi XVIII. törvény) átvezetése mind a négy sablonban:
- a tényleges tulajdonos fogalma kibővült: elsőbbségi részvényesek, a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább 25%-os kifizetésben részesülők, illetve akiknek az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen ekkora kifizetést írtak elő;
- a zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa önálló, többlépcsős definíciót kapott – végső soron az alapkezelő vezető tisztségviselője;
- a szavazati jog és a tulajdoni hányad vizsgálata önmagában már nem elegendő: a kifizetési oldalt is vizsgálni kell.
2. Átalakult a gyanús ügyletek (tipológia) fejezete
A legnagyobb terjedelmű változás – de nem bővítés, hanem újraépítés: a könyvviteli lista például 71 pontról 51 pontra változott.
Új vagy részletesebben kidolgozott gyanújelek többek között:
- a tényleges tulajdonos eltitkolása, tisztázásának akadályozása;
- indokolatlan, gyakori tulajdonosváltások – immár konkrét kísérőjelenségekhez kötve;
- a tevékenységhez nem illő gazdasági események, ha azokra nincs ésszerű magyarázat;
- gazdaságilag indokolatlan tagi kölcsönök, szokatlan kölcsönügyletek;
- a pénzeszközök eredete igazolásának megtagadása;
- fizetésképtelenség előtti vagyonkimentés (új témakör);
- a pénzeszközök körbeáramló ügyletláncolatai (új);
- számlák és vámokmányok adatai közötti eltérés (új).
Ami kikerült – és a piros jelölésből nem látszik:
- az offshore- vagy kiemelt kockázatú országbeli szereplő jelenléte önmagában;
- az eltiltott személy jelenléte, a folyamatban lévő kényszertörlési eljárás;
- a külföldi lakóhelyű tag vagy vezető önmagában;
- az ingatlanos sablonból a migrációs érintettségre épülő gyanújel.
Az országkockázati szempontok nem tűntek el – a kockázati besorolásnál továbbra is alkalmazandók –, de bejelentési gyanújel csak akkor keletkezik, ha megtagadás, hamis adat vagy ellenőrizhetetlenség is társul hozzájuk.
Fontos következmény: az új, feltételes gyanújelek csak dokumentált magatartási elemmel állnak fenn – a monitoring-feljegyzéseket ehhez kell igazítani.
3. Új szabályok a befektetési alapok átvilágítására
Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőke- és kockázati tőkealapot), a szolgáltató kötelező fokozott ügyfél-átvilágítás keretében köteles megismerni:
- a kezelési szabályzatot és a létesítő okiratot;
- az alap tőkéjét és a befektetők tőkerészesedésének arányát;
- a befektetők körét, jogait és kötelezettségeit;
- magas kockázat esetén a mögöttes befektetői láncolatot, sőt az alapkezelő döntéshozatali és javadalmazási rendszerét is.
Ez mind a négy sablonban megjelent – a székhelyszolgáltatói és az ingatlanos szabályzatban is.
4. Pontosították a nonprofit szervezetek kockázati megítélését
A korábbi, részben szubjektív szempontok helyett új objektív indok került a szabályzatba.
Magas kockázatú az a nonprofit ügyfél, amely:
- a nyilvántartott adatok alapján adományosztási tevékenységet (is) végez;
- 5 millió forintnál magasabb éves összbevétellel rendelkezik;
- nem közhasznú jogállású;
- nem tartozik a 2021. évi XLIX. törvény hatálya alá;
továbbá külön pontként szerepel a konfliktuszónában vagy annak közelében működő szervezet.
5. Törölt részek – amit a piros jelölés nem mutat meg
- Eltűnt a „segítő családtag” kategória – összesen 38 helyen, jelölés nélkül (személyi hatály, bejelentés, adatkezelés, képzés, mellékletek). Ez nem mentesülés: a ténylegesen közreműködő családtag foglalkoztatottként vagy a szolgáltató felügyelete alatt eljáró személyként továbbra is a szabályzat hatálya alá tartozik.
- Frissült a kiemelt kockázatú harmadik országok CELEX-hivatkozása a 2026. januári konszolidált változatra.
- Az offshore-definíció nyitottá vált: „offshore országnak minősülhet különösen” – a szolgáltató saját kockázatértékelése alapján további országokat is ide sorolhat.
- Az adószakértői sablonból kikerültek a korábban benne maradt ingatlanközvetítői eredetű elemek – aki a régi sablonból másolta a szabályzatát, annak ezeket is érdemes ellenőriznie.
6. Új adminisztratív előírás: UJEGYKE-meghatalmazott
Ha a kijelölt személy nem a cég képviselője, akkor a bejelentéseihez a szolgáltatónak UJEGYKE-nyomtatványon kell meghatalmaznia őt:
- a „Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából tett bejelentések”, valamint
- a „Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek”
ügycsoportokban.
A meghatalmazás gyorsan és költségmentesen intézhető, felügyeleti ellenőrzésen viszont az elsők között kérdezik.
7. Változások szolgáltató-típusonként röviden
Könyvviteli szolgáltatók
- a legnagyobb átdolgozás;
- új témakör a fizetésképtelenség előtti vagyonkimentés;
- új gyanújel a számla és vámokmány adatainak eltérése.
Adószakértők, adótanácsadók
- új megszűnési gyanújel a jogszabálysértő közreműködés igénye miatti megbízás-visszautasítás;
- a 4,5 millió Ft-os és 300 ezer Ft-os értékhatárok változatlanok.
Ingatlanügylettel kapcsolatos szolgáltatók
- a származási alapú készpénzes gyanújelek 25 millió forintos küszöbértéket kaptak;
- kiemelt közszereplőknél új esetkörök jelentek meg;
- a virtuális fizetőeszközös fizetés önmagában már nem gyanújel – csak a forrásigazolás megtagadásával együtt.
Székhelyszolgáltatók
- a dokumentum-manipulációs gyanújel monitoring-eseménnyé vált;
- ehhez dokumentált, időszakos felülvizsgálat szükséges a tárolt ügyféldokumentumokon.
Gyakorlati képzés - ősszel
A fenti összefoglaló a legfontosabb változásokat emeli ki, de a négy típusszabályzat tételes, szolgáltatótípusonkénti összevetése ennél jóval részletesebb.
A részleteket egy gyakorlati képzés keretében szeretnénk feldolgozni: szolgáltatótípusonként végigvesszük a módosításokat, a törölt rendelkezéseket, valamint a belső szabályzatok konkrét átírási feladatait.
Ha érdekli a képzés, jelezze felénk – az érdeklődések alapján hirdetjük meg.
dr. Crespo Zsuzsanna
pmt@crespo.hu
